Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Szilávssy Tímea: Fiatalok és a kockázati magatartás
218 Szilvássy Tímea Nulla értékről 6 százalékra, 2011-re azonban 4 százalékra esett vissza. Hasonló csökkenés jellemzi azon fiatalok számát, akik szerves oldószereket használtak, számuk 2007-től 2011-ig 13 százalékról 10 százalékra csökkent. Az utolsó jelentősebb populációs kutatások, melyek 2010-2011 környékén zajlottak, a droghelyzet stabilizálódását vélik mutatni, ill. kismértékű csökkenést a tiltott drogokkal való kísérletezéssel kapcsolatban. Dominánsként továbbra is a marihuána mutatkozik. 2010-ben az NMCD által megvalósított kutatás eredményei azt sugallják, hogy megállapodott, ill. csökkent a standard populációs mintában (15-64 évesek) a droghasználat, és hasonlóan a rizikósabb 15-24 éves korcsoportban is, mely a kor szempontjából a leginkább hajlamos a drogfogyasztás kísérletezésével. Az ebből fakadó esetleges optimizmust azonban mérsékli az újonnan felbukkanó szintetikus anyagok jelenléte, melyek a fiatalok számára csábító hatással bírnak. A szakemberek ezért a „klasszikus” drogok stabilizálódásáról, ill. csökkenéséről óvatosan nyilatkoznak és feltételezik, hogy az újonnan felbukkanó szintetikus drogokkal történő kísérletezés okozza a kilengést, amely feltehetően rövid távú lesz. A szakterület további feladata az egyes specifikus csoportokra - nevelőintézeti fiatalok, hajléktalanok, fogva tartottak, katonák stb. - vonatkozó kutatási eredmények elemzése és bemutatása is. Jellemző, hogy az ilyen adatok nem reprezentálják a szlovák populációt, hanem bizonyos specifikus célcsoporttal dolgoznak (például saját tapasztalatuk van a drogokkal). Az ilyen specifikus kábítószer-fogyasztókról két típusú forrás nyújt információkat. Elsőként az egészségügyi nemzetközi központ statisztikai adatai nyújtanak információkat, ahol a kezelt páciensekről gyűjtenek adatokat. Második forrásként pedig civil szervezetek adatai szolgálnak, ezek többnyire a terepben dolgoznak és ott nyújtanak segítséget a rászorulóknak. Ezen szervezetek is próbálják felmérni a kábítószerfüggők számát, céljuk azonban főként az ilyen klienseknek tanácsadást nyújtani, kezelésre ösztönözni őket és nem utolsósorban csökkenteni a fogyasztással kapcsolatos egészségügyi problémákat (injekciós tűk cserélésével, egészségügyi segítséggel). Az ilyen civil szervezetek programjaiban részt vevők száma relatívan stabil az utolsó évek adatai szerint (2011-ben 2305, 2010-ben 2267). A tiltott szerek típusa alapján azonban történtek változások. Emelkedett a heroinfogyasztók száma (+31,7%), és jelentősen megnövekedett az egyes pszichoaktív anyagok egyidejű használata (+16%). A pervitin fogyasztása enyhén csökkent, habár az előző időszakban domináns volt a részesedése (36,5%). A civil szervezetek adatain kívül az egyes egészségügyi szervezetek nyújtanak adatforrásokat. Az eddig ismert adatokból egy relatíve stabil arány mutatkozik azon fogyasztókról, akik 2010-ben és 2011-ben abszolváltak kezelést (2011-ben 20,9% és 2010-ben 21,3%). A stimulánsok a leggyakrabban használt anyagok a kezelési statisztikák alapján, őket követi a már említett marihuána fogyasztása, harmadik helyre pedig a heroin került. Megfigyelve az ábrát, mely a drogfajták alapján felosztott kezelésre pályázók fejlődését mutatja, 2001-től egyértelmű a heroinfogyasztás csökkenése, habár még mindig a harmadik helyet foglalja el. Ugyanakkor érzékelhető a stimulánsok növekvő fogyasztása.
