Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: A 15 - 29 éves szlovákiai magyar fiatalok fő jellemzői a Mozaik 2001, Magyar fiatalok a Kárpát-medencében c. kutatás alapján
20 LampI Zsuzsanna 6. ábra. Hol szeretne továbbtanulni? lakhely-szlovák la Wtely-m agyar lakhefy-kúzös mástelepülés- más település- mástelepülés- magyarországi kültűl dl-üárm ilyen iskola Iskola igazgatású iskola szlovák iskola magyariskola közös Igazgatású Iskola nyelvű Istala Iskola Jelenlegi lakhelyén a megkérdezetteknek csupán 14 százaléka szeretne továbbtanulni. Ebben bizonyára szerepet játszik a kalandvágy, az új közeg megismerésének vágya is, de elsősorban az a tény, hogy a túlnyomó részt vidéken és kisebb településeken élő szlovákiai magyarok lakhelyén nem igazán található az alapiskolánál magasabb fokú oktatási intézmény (sőt, alapiskola sincs mindig és mindenhol). Érthető tehát, hogy a megkérdezettek között azok vannak túlsúlyban, akik vagy az ország más településére, vagy pedig külföldre készülnek továbbtanulni. 44 százalékuk Szlovákiában szeretne továbbtanulni, elsősorban szlovák oktatási intézményben. A Szlovákiában magyar oktatási intézményben továbbtanulni szándékozók részaránya (19%) gyakorlatilag azonos a magyarországi továbbtanulást fontolgatókkal (20%). A külföldön továbbtanulni szándékozók az összes továbbtanulni akaró fiatal 30 százalékát teszik ki, ebből 20 százalék a Magyarország felé orientálódók részaránya, 10 százalék pedig az egyéb külföldi ország bármilyen tanítási nyelvű intézményét célozná meg. Nyelvtudás, anyanyelv, idegen nyelvek Az elemzés legelején már említettem, hogy a megkérdezettek 95 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Magyar anyanyelvűnek 97 százalékuk. A többiek szlovák anyanyelvűek. A magyarok (és magyar anyanyelvűek) szlovák nyelvtudásáról a következő kép tárul elénk: 90 százalékuk jól olvas, 87 százalékuk jól ír, 83 százalékuk jól beszél szlovákul. Az idegen nyelvek közül az angol és a német dominál. Az aktív nyelvtudásnál jellemzőbb a passzív: többen tudnak jól olvasni és jól írni ezeken a nyelveken, mint jól beszélni. A szlovák nyelvre is ez jellemző, csak kisebb mértékben (7. ábra).
