Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Szilávssy Tímea: Fiatalok és a kockázati magatartás
Fiatalok és a kockázati magatartás 195 Anómia a fiatalok körében A fejezet célja választ adni a tanulmányunk elején feltett kérdésekre, melyek így szólnak: Fő kutatási kérdés: Megfigyelhetőek-e anomikus jelek a fiatalok körében? Parciális kutatási kérdések: Milyen szintű elégedettségérzet és magányérzet jellemzi a fiatalok gondolkodását? Milyen módon differenciálódik a fiatal korosztály más korosztályokkal szemben a vizsgált mutatók szempontjából? Milyen módon differenciálják a fiatalok válaszait a demográfiai és társadalmi mutatók? Az általunk vizsgált indikátorok közül az elidegenedés és a magányérzet tüneteit az anómia közvetett mutatóinak tekintjük. Ezek a mutatók direkt módon tudósítanak arról, hogy az egyén hogyan helyezi el önmagát szűkebb és tágabb kapcsolataiban, hogyan igazodik el a normák és szabályok között, és mennyiben fogadja el azokat (Andorka 1996). Az elégedettséggel kapcsolatos indikátorok pedig azt mutatják, hogyan vélekedik a fiatal az életéről és annak egyes jellemzőiről. Emellett, az elégedettség mutatóit az anómia egyfajta közvetett mutatóinak is tekinthetjük. Elégedettség Az elégedettséget mérő mutatók fontosságát az adja, hogy a lelkiállapotunkat, mentális állapotunkat és ezen keresztül az egészségi állapotunkat is jelentősen meghatározza, hogy mennyire vagyunk megelégedve életünkkel, lehetőségeinkkel, körülményeinkkel. A szubjektív szociális helyzet - másokhoz képest milyennek tartjuk életkörülményeinket és életünket meghatározó körülményeinket - jelentősen befolyásolja az elégedettségünket. Ez a fogyasztói társadalomban komoly problémát okoz, mivel a fogyasztás ösztönzése a reklámokon keresztül annak az érzésnek az erősítésén keresztül történik, hogy valami még hiányzik, valamit még meg kell szereznünk, hogy amink van, az nem elég. Ez érvényes egyrészt a fogyasztási cikkekre - új, nagyobb autó, lakás, utazás -, de a személyes kapcsolatainkra is rányomhatja a bélyegét. Mindig a jobbat, az újat keressük, és ezért nem vagyunk megelégedve azzal, ami már a miénk. Az elégedetlenség pedig hiányérzetet, rossz lelkiállapotot és ezen keresztül - bizonyos közvetítő tényezők segítségével - rosszabb egészségi állapotot eredményez. A közvetítő tényezők közt mindenképp figyelembe kell vennünk a kockázati magatartásokat, amelyeknek kapcsolata az elégedettséggel jól kimutatható a felmérésünkben is. Az elemzés során a különböző elégedettség-mutatókat (partnerkapcsolattal, baráti kapcsolatokkal, életszínvonallal, tanulási lehetőségekkel, élettel, edzettséggel, külsejével, egészségi állapotával/közérzetével), hasonlóképpen a felnőttséget jellemző mutatókhoz, összevontuk, és a teljesen vagy majdnem teljesen elégedettekhez viszonyítottuk azokat, akik elégedetlenek vagy bizonytalanok. Az elégedettség alakulását megvizsgálva két általános megállapítást tehetünk. Egyrészt az élet különböző szféráival eltérő módon elégedettek az emberek. Másrészt ha az egyes területek közötti különbségeket firtatjuk, megállapíthatjuk, hogy az emberek leginkább a barátaikkal, ismerőseikkel, lakáshelyzetükkel elégedettek, ill. azzal, ahogyan a szabadidejüket töltik. Feltételezésünk arról, hogy a fiatalok kevésbé lesznek elégedettek, nem bizonyult igaznak. Sőt, ellenkező tendenciára bukkantunk, mely azt mutatja, ha nem is minden téren, de a fiatalok (leginkább a kamaszkorban lévők) elégedettebbek életükkel. Nézzük meg közelebbről a fenti megállapításokat.
