Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Szilávssy Tímea: Fiatalok és a kockázati magatartás
192 Szilvássy Tímea szertanok, kísérletek és teoretikus alapok segítségül szolgálnak néhány következtetés levonására. Mindenekelőtt fontos kiemelni a fő pozitív és negatív hatásokat, és az ezek alapján megfogalmazott feltevéseket. A következő pontokat emelnénk ki:- Alapvetően lehetséges a társadalmi szintű anómia kutatása (durkheimi inspiráció);- Az anómiát nem redukálhatjuk le csak a szabályok hiányának mérésére (mertoni inspiráció);- Bizonyos jellegű, ill. fokozatú anomikus állapot jelen van minden egyes társadalomban, tehát a fő kérdés nem maga a jelenség létének, hanem kritikus értékének megfigyelése;- Az anómia mérésére megfelelő eszköznek mutatkoznak a sajátosan kidolgozott munkaskálák (Srole és Form inspiráció). Az említett inspirációk alapján lehetséges kidolgozni egy sajátos, korrekt és konzisztens modellt az anómia mérésére, mely jellegében elsődlegesen munkaváltozat, szükséges ezért a modell hitelesítése és átdolgozása. Fontos hozzátenni egy egyszerűsítő feltételt, amely az anómiával kapcsolatos teoretikus alapok nem részletes kidolgozását érinti. Habár az eddigi főbb kutatások, elméletek nagyon fontos alapot képeznek e tanulmány megírásában, az ismereteink mégiscsak hiányosak, mivel maga a téma is még mindig azok közé tartozik, amely igényli az újabb dimenziók és ismeretek felfedését. Ezáltal az általunk átvett dimenziók közti kapcsolatokról sem tudjuk mindig bebizonyítani az egyes összefüggéseket. Ilyen esetekben (egyszerűsítve) azt feltételezzük, hogy a modell aggregált jellegű, tehát minden egyes komponens aggregált formája az adott fokozat anomikus megjelenési formájának, és az anómia szintje aggregált formája az összes strukturális komponensnek. Az egyes szintek nem csak specifikus teoretikus és empirikus eszközök használatát veszik igénybe, hanem megfelelő módszertani eszközök használatát is. A célcsoport elemzése Vizsgált célcsoportunk 217 fiatalból áll, amely egy reprezentatív mintához tartozik. Ez a minta 987 főből áll, és a Fórum Intézet egy 2012-ben végbement kutatásának eredményeit alkotja. Afiatal célcsoportunk tagjait két alcsoportba oszthatjuk: a kamaszokra, 15-től 19 éves korig. Ezen fiatalok aránya 46,3 százalékot foglal el a mintán belül. A másik alcsoportot fiatal felnőttként határozzuk meg, ők a huszonéveseink, 20 éves kortól 29-ig terjedő intervallumban. Az ő képviseletük a mintán belül 53,7 százalékos, (lásd 1. táblázat) 1. táblázat. korcsoport % 15-19 46,3 20-29 53,7 Mintánk nemcsak magyar, hanem szlovák fiatalokkal is számol, terepet biztosítva ezzel a nemzetiségi alapon történő összehasonlításhoz. A teljes, fiatalokból álló minta nemzetiségi összetétele a következő: 48,8 százalék magyar és 51,2 százalék szlovák nemzetiségű. A fiatalabb korcsoporton belüli nemzetiségi megoszlás nagyjából követi a teljes minta fele-fele arányban történő megoszlását, enyhén a szlovákok javára (55,6 %). A fiatal felnőtteknél az arány elmozdult az átlagtól, itt a magyarok száma van enyhén túlsúlyban (61,7%). (lásd 2. táblázat)
