Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai felsőoktatási szféra és a dél-szlovákiai magyar/szlovák fiatalok egyetempercepciói
A szlovákiai felsőoktatási szféra... 139 harc már most hozzátartozik az egyetemek mindennapi életéhez. Indokolt tehát, hogy megnézzük, hogyan alakult a hallgatók száma a rendszerváltástól napjainkig. Először a nappali tagozatos hallgatók létszámának alakulását vegyük szemügyre.50 A nappali tagozatos hallgatók száma a rendszerváltástól folyamatosan emelkedett egészen 2009-ig. 1989-ben 49 000 hallgató, 2000-ben 93 587 hallgató, 2009-ben 140 680 hallgató (ebből 130 273 a közegyetemeken, 8 843 a magánegyetemeken, 1564 pedig állami egyetem hallgatója). 2010-től folyamatos csökkenés tapasztalható. 2013-ban már csak 127 649-en tanultak nappali tagozaton. Ez a létszámcsökkenés elsősorban a köz- és magánegyetemeket érinti. Az állami egyetemeken nem csökkent, ellenkezőleg, enyhén nőtt a hallgatók száma. Az utóbbit a szakértők azzal magyarázzák, hogy az állami egyetemeken újabb szakokat akkreditáltak, továbbá a baccalaureátusi képzés mellett már itt is van lehetőség mesterfokú képzésre. A nappali tagozatosok után következzen a távutasok létszámának alakulása. E téren 2007-ig folyamatos emelkedés volt. 1989-ben 9 708 távutas hallgató volt, 2000-ben már 34 982, 2007- ben pedig 80 377 - ez volt a csúcs, a legtöbb távutas, azaz 56 944 diák közegyetemen tanult. 2008-tól folyamatos csökkenés tapasztalható. 2013-ban 50 243 távutas hallgatót tartottak számon. Ahogy arra már utaltam, a hallgatói létszám folyamatos csökkenését a felsőoktatási szakértők a demográfiai hullámvölggyel magyarázzák. 2013-ban fordult elő először, hogy a felsőfokú tanulmányok iránt érdeklődők száma alacsonyabb volt a tervezett hallgatói létszámnál. Az előrejelzések szerint további csökkenés várható, s a hallgatói létszám minden bizonnyal csak 2030 körül fogja utolérni a mostani szintet. Azonban a hallgatók számának csökkenése nem egyformán érinti az egyetemeket. Ez derül ki a ARRA (Akademická rankingová a ratingová agentúra) felméréséből51. Az ARRA szakirányultságuk szerint 11 csoportra osztja az egyetemeket, és 5 szempont alapján értékeli őket. Ezek a következők: 1. az oktatás - ezen belül a hallgatók és oktatók száma, 2. az egyetem iránti érdeklődés, beleértve a külföldi érdeklődők számát, 3. az abszolvensek munkanélküliségi rátája az elmúlt három évben, 4. a doktori iskola és 5. a pályázási eredményesség. Az ARRA eddig kilencszer végzett egyetemi rangsorolást, utoljára 2013-ban, amikor is 109 kart értékeltek. Kimutatták, hogy a hagyományosan előkelő helyen végzett karokat nem érinti a hallgatói létszám csökkenése, sőt fokozódó érdeklődést tapasztalnak! Ugyanakkor vannak olyan karok, ahol nagyobb a kínálat, mint a kereslet, és ezek általában a rangsorban is rosszabbul értékelt karok. Ezzel együtt az eredmények prezentálása után újra fellángolt a másik gyakran medializált téma, a túlképzettség, vagyis, hogy Szlovákiában túl sok a diplomás egyén, ami a munkaerőpiacon csapódik le, ugyanis bár az igaz, hogy a diplomások között van a legkevesebb munkanélküli, viszont egyre több diplomás nem talál a végzettségének és a tanult szaknak megfelelő munkát. Az abszolvensek számának elemzése is bizonyítja, hogy a hallgatói létszámmal párhuzamosan nőtt az egyetemet végzettek száma is. A nappali tagozatos abszolvensek száma folyamatosan nőtt egészen 2010-ig, amikor is 43 872-en szereztek felsőfokú végzettséget. A távutas abszolvensek száma 2009-ben tetőzött, amikor 27 301 távutas hallgató szerzett diplomát. Azóta mindkét esetben enyhe csökkenés tapasz50 Az adatok nem tartalmazzák a külföldi hallgatókat és a doktoranduszokat. 51 http://www.arra.sk/sites/arra.sk/files/file/ARRA_Sprava_2013.pdf
