Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Kelemen Zsófia: A Y generáció és a felnőttkor - Posztadoleszcensek Szlovákiában
Az Y generáció és a felnőttkor - Posztadoleszcensek Szlovákiában 135 A 20-25 évesek háromnegyede még nem állt munkába (tanul vagy munkanélküli) és majdnem 90%-uk a szülőktől függ anyagilag. A 26-30 éves korosztály körülbelül egyharmada nem dolgozik és majdnem felük a szülőkkel él egy fedél alatt. A nemzetközi kutatások alapján a szlovákiai fiatalok átlagosan 28-30 évesen költöznek el a szülői házból és körülbelül ebben a korban alapítanak családot. A fent említett adatok alapján kijelenthetjük, Szlovákia ebben is követi a nyugati országok trendjeit, a posztadoleszcencia életszakaszát ma már aligha ugorja át egy fiatal, sőt az egyéni életút szerves része lett. Ha a felnőttkor objektív kritériumainak jelenlétét (vagy hiányát) vizsgáljuk a fiatalok életében, láthatjuk, hogy a jogi felnőttkor, azaz a nagykorúság után a fiatalok jelentős részénél eltelik akár 8-10 év, mire munkába állnak, függetlenednek a szüleiktől és családot alapítanak. Ezt az időszakot tehát komolyabb felelősség nélkül önmagára, élményekre, tapasztalatok szerzésére, kapcsolatépítésre koncentrálva tölti el a fiatal. 2. Milyen formái vannak jelen a posztadoleszcenciának Szlovákiában? Szlovákiában a fent említett adatok alapján legelterjedtebb a rövid távú (azaz a tanulmányok éveire korlátozódó) tudatos posztadoleszcencia (tehát amikor a fiatal tudatosan halaszt el egyes felnőttkorral kapcsolatos döntéseket). Ez az életszakasz mára már szinte kihagyhatatlan részévé vált a fiatalok életében, a személyiségfejlődés és identitáskeresés fontos állomása. Azonban nem elhanyagolható létszámban jelen vannak azonban a hosszú távú inkább kényszer-posztadoleszcenseknek nevezhető fiatalok is. A 26-28 éves fiatalok majdnem egyharmada még a szüleitől függ anyagilag, ebből majdnem 18 százalék már dolgozik. 3. Melyek azok az objektív felnőttkor jegyeihez tartozó jellemzők, amelyekkel a legtöbb problémájuk akad a fiataloknak? Nem könnyű definiálni, mikor számít egy fiatal társadalmilag felnőttnek, a mi kategorizációnk alapján a felnőttkort objektív (látható) és szubjektív (láthatatlan) kritériumok alapján definiálhatjuk. A szubjektív kritériumok közé tartozhatnak pl. az önálló fogyasztói szokások, saját kialakult vélemény különböző dolgokról, kulturális fogyasztás, társadalmi szerepvállalás. Az objektív kritériumok közé tartozik a tanulmányok befejezése, munkába állás, szülőkről való leválás, az élettársi viszony és/vagy házasság és ezzel kapcsolatosan a gyermekvállalás. Tanulmányunkban az objektív kritériumokat kutattuk. A fiatalok véleményét és a felmért adatokat összevetve, a felnőtté válás legnagyobb akadálya a munkanélküliség. Ezt a területet a mintában levő 15-29 éves fiatalok szinte kivétel nélkül komoly problémának látják Szlovákiában. Az OECD adatai ezt meg is erősítik, Szlovákiában a 25-29 évesek között a fiatalok majdnem egyharmada, a 20-24 évesek között a fiatalok kb. egyötöde munkanélküli és ez az arány növekvő tendenciát mutat. Továbbá a fiatalok nehezen tudnak a saját szakterületükön elhelyezkedni, és az anyagi problémák a felnőtté válás további folyamatát is lelassíthatják, hiszen sokan emiatt kényszerülnek hosszabb ideig a szüleikkel élni és emiatt halasztják el a házasságot és a gyermekvállalást. A téma tehát nagyon is aktuális és további kutatásokat igényelne, hiszen e tanulmány csak a legalapvetőbb kérdéseket tárgyalta a téma szlovákiai vonatkozásában. Nincs kétség, kialakult egy új életszakasz, saját szokásokkal, életritmussal, értékekkel, ami nemcsak szociológusszemmel érdekes. A marketingszakemberek, politikusok, polgárjogi aktivisták számára is fontos lenne, hogy meg tudják szólítani ezt a réteget, ehhez azonban jobban meg kell ismernünk őket. A posztadoleszcensek megjelenése további fontos kérdéseket vet fel, például: Mik lehetnek a társadalmi következményei főleg az elhúzódó, 25 év feletti posztadoleszcenciának? Hogyan