Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: A Magyarországon végzett szlovákiai magyar fiatalok karrierkövetése
100 LampI Zsuzsanna Szlovákiába kihelyezett konzultációs központjaiban, összpontosítások formájában, tehát levelező tagozaton. „Ez a képzés azonban nagyon egyoldalú, mivel a hallgatók túlnyomó többsége az óvónő- és az alsó tagozatos tanítóképzésben vesz részt” (László 2000:21). További lehetőség a magyar nyelven tanulni akaró fiatalok számára a magyarországi felsőoktatási intézményekben való továbbtanulás, amelyet az utóbbi nyolc évben ötszázan vettek igénybe (i.m. 21). A magyarországi továbbtanulási lehetőség kezdettől fogva megosztotta a szlovákiai magyar közvéleményt. Voltak, akik nem értettek egyet a magyarországi továbbtanulással, mondván, aki egyszer Magyarországra megy tanulni, az már nem fog visszajönni a szülőföldjére. A másik tábor részben osztotta ezt a véleményt, de hozzátette, hogy a letelepedés normális tendencia, más külföldi egyetemeken tanuló diákoknál is fennáll a lehetősége, tehát nem ok arra, hogy a szlovákiai magyar fiatalokat kitiltsák a magyarországi felsőoktatási intézményekből. Ez a tábor csupán arról feledkezett meg, hogy nem lehet egy kalap alá venni a külföldi (beleértve magyarországi) egyetemeken önköltségesen tanuló diákokat azokkal a hallgatókkal, akik kimondottan azért kapnak ösztöndíjat, hogy a Magyarországon szerzett szellemi tőkével szülőföldjük magyar közösségét is gazdagítsák. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy a Magyarországon tanuló szlovákiai magyar fiatalok közül valóban kevesen tértek haza, ezért az ösztöndíjrendszer is átalakult, szigorították a feltételeket. Kutatásunk során olyan Magyarországon végzett fiatalokkal készítettünk mélyinteijúkat, akik tanulmányaik befejezte után hazajöttek Szlovákiába, illetve ketten még tanulnak, azonban mindenképpen a hazatérést tervezik. Családi indíttatásuk, életútjuk nyomon követésén kívül az volt a célunk, hogy bepillantást nyerjünk pályaválasztási motivációikba, szakmai, értelmiségi, esetleg nemzeti identitásukba, továbbá véleményeikbe a magyarországi oktatást, a magyarországi kinntartózkodást illetően. A kutatás jellemzése Szlovákiában 15 mélyinteijú készült. A válaszadóknak a kutatás szempontjából relevánsnak minősíthető főbb jellemzők szerinti megoszlását a következő táblázat ismerteti. Az 1. táblázatból kiderül, hogy a szlovákiai munkaerő-piacon uralkodó áldatlan állapotok ellenére a válaszadók közül tizenegyen el tudtak helyezkedni a szakmájukban. A másik két személy sem kimondottan problémás eset. Az egyik nem is akar eredeti szakterületén maradni, a másik nem honosíttatta a diplomáját, ezért nem végez szakterületének és iskolai végzettségének megfelelő munkát, ám a közeljövőben erre sor fog kerülni, mivel levelező tagozaton hazai egyetemen is meg fogja szerezni a diplomát. Nagyon fontos leszögezni, hogy egyik interjúalany sem volt még munkanélküli.
