Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
190 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... ményeire és tisztségviselőinek kiválasztására vezette vissza. Lőrincz szerint a Csemadok alakuló közgyűlése előtt Balogh-Dénes irányításával egy akció folyt azzal a céllal, hogy az egyesület elnöke Major István, főtitkára pedig Balogh-Dénes legyen. Ezt állítólag Kugler János és mások is támogatták. A közgyűlés előtti napon Lőrincz, Major és Fábry István a pozsonyi pártközpontban felkeresték Viliam Široký pártelnököt, akivel közölték, hogy kit kívánnak megválasztani elnöknek és főtitkárnak. Široký ezt helytelenítette, mondván, hogy Major mint reszlovakizált nem lehet a Csemadok elnöke, azonkívül a múltban politikai tevékenységet fejtett ki, a Csemadok viszont kultúregyesület lesz. Balogh-Dénes nem volt párttag, ráadásul Široký rossz véleménnyel is volt róla, ezért Lőrincznek kellett az elnöki, Fellegi Istvánnak pedig a főtitkári tisztséget elvállalnia.544 Nem kevésbé érdekesek a pozsonyi főkonzulátusnak a Csemadok esetleges felszámolásának veszélyére figyelmeztető jelentései. Füredi József főkonzul már 1951 márciusában utalt arra a - Matica slovenská felszámolása kapcsán elteljedt - rémhírre, hogy a Csemadokot be fogják olvasztani az egységes földműves-szövetkezetekbe, esetleg a községi kultúrházakba.545 Két évvel később, 1953 júniusában Lőrincz Gyulára hivatkozva arról a pártvezetésben eluralkodott véleményről tájékoztatott, hogy miután a magyarok képviselve lesznek a pártban, a tömegszervezetekben és az állami apparátusban, „a Csemadok mindinkább szükségtelenné fog válni”.546 Végül pedig 1954 folyamán két jelentésébe is belefoglalta azt az értesülését, miszerint komolyan foglalkoznak a Csemadok kerületi, járási és helyi szervezeteinek beolvasztásával a népművelési szervekbe, s csak a Csemadok-központot hagynák meg átmenetileg.547 A hatalomnak a Csemadok felszámolására irányuló szándékát egyéb források hiányában nem áll módunkban sem cáfolni, sem megerősíteni. Az mindenesetre tény, hogy az egyesületnek nem csak a megszüntetésére nem került sor, hanem ellenkezőleg: a Csemadok néhány éven belül a magyarlakta régió legnépesebb, legbefolyásosabb és megkerülhetetlen társadalmi szervezetévé vált. 7.3.5. A magyar iskolahálózat kiépülése Az 1950-es év és a burzsoá nacionalizmussal vádolt szlovák politikusok, köztük Ladislav Novomeský iskolaügyi megbízott félreállítása hozta meg az áttörést a magyar nyelvű iskolahálózat kiépítése terén is. A szlovák iskolák melletti magyar tagozatoknak - korábban egyébként éppen a pártvezetés által szorgalmazott létrehozását - elhibázottnak minősítették, s az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal 1950 nyarán hozzálátott az önálló magyar elemi és másodfokú iskolák megszervezéséhez. Ugyanekkor vette kezdetét az első magyar gimnáziumok és szakiskolák felállítása is. Az iskolai behatások június utolsó napjaiban zajlottak. Füredi József pozsonyi főkonzul 1950. júniusi összefoglaló jelentésében hangsúlyozta, hogy a magyar szülőknek 1945 óta először nyílt rá alkalmuk, hogy gyermekeiket magyar tannyelvű iskolákba írathassák. Az sem kerülte el azonban a figyelmét, hogy a sajtó alig tájékoztatta az érintetteket, s egyedül az Új .Szóban jelent meg a felhívás a magyar iskolákba való beiratkozás lehetőségéről. A szlovák iskolák igazgatói, akik az átiratkozás lehetőségéről ugyancsak kötelesek lettek volna tájékoztatni a szülőket, részben az uta-544 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d. CSEMADOK-kal kapcsolatos értesülések. 545 MNL OL, PF-TÜK, 24. d., 64/biz.l951-pol. Csemadok működéséről összefoglaló jelentés kérése. 546 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 001411/1953. Lőrincz elvtárs közlései. 547 MNL OL, PF-TÜK, 26. d., 36/7/titk. 1954. Magyar irodalmi est Pozsonyban; uo. 5. d., 6/3/szig.titk. 1954.1. CSEMADOK-kal kapcsolatos ügyek.
