Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A jogfosztottság évei (1945 - 1948
92 A JOGFOSZTOTTSÁG ÉVEI (1945-1948) Gömör középső, a Tornaijai és a Nagyrőcei járáshoz tartozó része már átmenetet képezett a reszlovakizációt szinte teljes mértékben elutasító Feledi járás, valamint a Rozsnyói és az attól keletebbre fekvő járások között, amelyekben gyakorlatilag a teljes magyar lakosság reszlovakizált, ennek megfelelően az akció a Tornaijai járás déli és nyugati részén mérsékeltebb, keleti részén nagyobb visszhangra talált. A Tornaijai, illetve a Nagyrőcei járás területén a reszlovakizáció a legkevésbé Alsóvályt (3,4%), Naprágyot (3,8%), Levártot (4,8%), Mellétét (7,1%), Felsőkálosát (8,3%), Felsővályt (9,6%), Deresket (10,2%), Abafalvát (10,7%), Kövecsest (12,0%), Zsórt (12,9%), Felsőrást (14,9%) és Sajógömört (16,0%) érintette, teljes egészében reszlovakizált ugyanakkor Alsófalu és Özörény, valamint a 18. században szlovákokkal betelepített, időközben visszamagyarosodott, 1930-ban azonban ismét szlovák többségűnek kimutatott Gömörhosszúszó és Pelsőcardó magyarsága, de ezen kívül a reszlovakizáltak aránya további 10 községben haladta meg a magyar lakosság 50%-át: Licén (92,7%), Otrokocson (96,7%), Mikolcsányban (92,5%), Felsőfalun (86,2%), Sajókirályiban (81,6%), Gicén (65,9%), Kecsőn (60,0%), Sajólenkén (59,7%), Szkároson (55,6%) és Lekenyén (51,4%). 2. ábra. A reszlovakizáció területi vetülete A reszlovakizáltak aránya a 10% ot meghaladó magyar lakosságú községekben: m «/- m% WÊÊ 10.1- 500% ■i 501- 900% ■ 90,1-1000% A Csallóköznél és Gömömél valamelyest nagyobb, az országos átlagnál azonban még mindig jóval kisebb mértékben reszlovakizált a Garam folyó völgyének magyarsága. A Marosfalva és Bény közötti terület ekkor még nagyrészt a Zselizi járáshoz tartozó községeiben a reszlovakizáltak aránya kevés kivételtől eltekintve nem haladta meg a magyar lakosság 40%-át, sőt egyes helyeken, mint pl. Garamvezekényben (2,5%), Garamszentgyörgyön (7,3%), Kisölveden (7,4%), Kispeszeken (11,1%), Hölvényben (11,9%) és Lekéren (12,7%) rendkívül alacsonynak mondható. Nagyobb arányban elsősorban a térség nyugati peremén elhelyezkedő, a szlovák etnikummal határos, illetve a 18. században részben szlovákokkal betelepített, de azóta visszamagyarosodott községeinek magyar lakossága reszlovakizált, például Málas és Barsendréd teljes magyar lakossága, Zsemléren a magyarok 55,7%-a, Barsváradon 45,1%-a, Nagysallón 43,3%-a, Kissallón pedig 42,3%-a.
