Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
Úton a rendszerváltás felé (1988 - 1989)
264 ÚTON A RENDSZERVÁLTÁS FELÉ (1988-1989) fokonzul jelentése szerint a beszélgetésen részt vevők első benyomása az volt, hogy bizonyos bocsánatkérést várnak tőlük a beadvány aláírása miatt. Szemükre vetették, hogy azt a prágai pártvezetésnek is elküldték, noha ez az ügy Szlovákiára tartozik, s hogy párttag létükre közös platformra jutottak olyan személyekkel, mint Dobos László és Szabó Rezső, akiket 1969 után kizártak a pártból. Azt is nehezményezték, hogy az aláírók a magyar kisebbség képviselőinek tüntették fel magukat, holott a kisebbségnek vannak választott képviselői. Ugyancsak szóvá tették, hogy miért foglalkozik a beadvány bevezetője az 1918 utáni kisebbséggé válás folyamatával, mivel ennek irredenta kicsengése van, valamint az 1945 és 1948 közötti időszakkal, amit ideje lenne már végre elfelejteni. Érvként hangzott el az is, hogy ha Grósz Károly magyar pártfőtitkár elismerően nyilatkozott a csehszlovák nemzetiségi politikáról,790 akkor az aláírók miért elégedetlenek, végül elhangzott olyan kérdés is, vajon milyen reakciót váltana ki a szlovák lakosság részéről, ha a megfogalmazott követeléseket nyilvánosságra hoznák a szlovák sajtóban. A levél aláírói a támadások ellenére védelmükbe vették a beadványt, amellyel érvelésük szerint a párt nemzetiségi politikájának továbbfejlesztéséhez, tágabb értelemben pedig az átalakítás sikeréhez kívántak hozzájámlni. A jelentés szerint a jelenlévő miniszterek több kérdésben is egyetértettek a beadványban felvetett javaslatokkal, lehetségesnek tartva többek között az óvodák és a pedagógusképzés helyzetének felülvizsgálását, a magyar történelem belefoglalását a tananyagba, a komáromi múzeum kibővítését és egy központi magyar könyvtár létrehozását. Tóth főkonzul a találkozó résztvevőinek benyomását úgy összegezte, hogy azok a beszélgetéssel végül is elégedettek voltak, mivel a kezdeti provokatív kérdések ellenére konstruktív légkörben zajlott, s bár a pártvezetés részéről konkrét ígéretek nem hangzottak el, a jelenlévők már a találkozó puszta tényét és a párbeszéd megindulását is pozitívumként értékelték.791 10.1.4. Az írószövetség magyar tagozatának beadványa Három nappal a harminchármak dokumentumának megszületése után, 1989. febmár 9-én vitatta meg és fogadta el a Szlovák írók Szövetségének magyar tagozata a Kultúra, átalakítás és demokratizálás című beadványt, amelyet az írószövetség vezetése mellett eljuttatott Miloš Jakešhez, a CSKP KB főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP KB első titkárához is. Tóth József főkonzulnak a beadványról beszámoló február 15-i jelentése Zalabai Zsigmondot, Grendel Lajost, Tőzsér Árpádot és Fonod Zoltánt jelölte meg az anyag értelmi szerzőiként, magát a beadványt pedig „a szlovákiai magyarság képviselőivel” folytatott beszélgetésekre hivatkozva úgy jellemezte, hogy „az igen árnyalt, jól szerkesztett dokumentum, amely pozitív hozzáállással veti fel a magyar nemzetiség politikai, kulturális és oktatási problémáit, konstruktív megoldásokat javasol és nem követel”.792 790 Az utalás Grósz Károly 1989. február 15-i prágai látogatására vonatkozik, amely során Miloš Jakešsel folytatott tárgyalásai közben köszönetét fejezte ki a csehszlovák nemzetiségi politikáért. 791 MNL OL, KÜM-TÜK, 1989-Csehszlovákia, 29. d., 00756/3-1989. A szlovákiai magyar értelmiség egy csoportjának beadványa a nemzetiség helyzetének javítására. (Ugyanezt hangsúlyozta már említett írásában Gál Sándor is: „Meglehet, memorandumunknak s a tanácskozásnak sok gyakorlati haszna nem volt. Ám elértük, hogy több mint negyven év után a hatalom képviselői első ízben voltak kénytelenek asztalhoz ülni és tárgyalni a szlovákiai magyar értelmiség képviselőivel.” [Új Szó, 1990. április 13. Mélyút, 1989. március 2., 5. p.]) 792 MNL OL, KÜM-TÜK, 1989-Csehszlovákia, 29. d., 00756/1-1989. A szlovákiai magyar írók „Kultúra, átalakítás és demokratizálás” c. beadványa. (A jelentéshez mellékelve van a beadvány egy példánya is, amely nyomtatásban szintén csak a rendszerváltást követően jelenhetett meg, 1. Irodalmi Szemle, 33. évf. [1990] 1. sz. Kultúra, átalakítás és demokratizálás, 56-65. p.)
