Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A Prágai Tavasz időszaka (1968 - 1969)
252 A PRÁGAI TAVASZ IDŐSZAKA (1968-1969) Vezető titkárrá ismét Varga Bélát, titkárokká Varga Jánost és György Istvánt választották.761 A Csemadok korábban hallgatólagosan megtűrt érdek-képviseleti lehetőségei hosszú időre megszűntek, visszaváltozott pusztán kulturális szövetséggé és az állampárti ideológia magyar nyelvű terjesztőjévé. A normalizáció két évtizede illuzórikussá tette annak a lehetőségét, hogy a szövetség bármiféle önálló nemzetiségpolitikai kezdeményezés forrása lehessen.762 * A szándék, hogy a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek jogállását az egyenrangúság és önigazgatás elve alapján rendezzék, olyan egyedülálló és rendkívüli kezdeményezés volt, amelyhez hasonlót nem találunk a szovjet érdekszférába tartozott Közép-Kelet-Európában. Az „emberarcú szocializmus” dubčeki kísérlete azonban a történettudomány mai ismeretei szerint eleve bukásra volt ítélve, a reformfolyamat erőszakos elfojtása pedig törvényszerűen kudarcra ítélte a nemzetiségi politika megreformálásának lehetőségét is. A magyar kisebbség által megfogalmazott igények java részének még a szovjet megszállás előtti szlovák elutasítása ugyanakkor felveti a kérdést, vajon a demokratizálási folyamat továbbélése és esetleges győzelme valóban megteremtette volna-e a nemzetiségek számára törekvéseik maradéktalan realizálásának esélyét. A Husák-féle normalizációs rendszer hivatalos ideológiája mindenesetre így is előszeretettel hangoztatta a csehek és szlovákok, valamint a nemzetiségek közötti jogegyenlőség megvalósulását, jóllehet az 1968-ban elfogadott nemzetiségi alkotmánytörvény jobbára csupán a kisebbségi jogok korlátozására irányuló törekvések eltakarását szolgálta. A köztudatba és a történelemkönyvekbe „prágai tavasz” néven bekerült csehszlovákiai reformfolyamatot és az abba vetett kisebbségi magyar reményeket ugyan a harckocsik 1968 augusztusában eltiporták, ennek ellenére joggal valószínűsíthető, hogy az ország lakosságának forradalmi hangulatában osztozó csehszlovákiai magyarság számára éppen a prágai tavasz jelentette az első igazán pozitív közösségi élményt. 761 FK.I, Csemadok irattára, OK-X-XII-22-27. A Csemadok XI. országos közgyűlése, 1972. április 15-16. 762 A Csemadoknak a reformfolyamatban vállalt szerepére 1. még Szabó Rezső: i. m.
