Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)

A Prágai Tavasz időszaka (1968 - 1969)

9. A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban... 249 43. kép. „Szélsőségek a Csemadokban.” Az Új Szónak a Csemadok 1968-1969-es tevékenysé­gét bíráló egyik írása öntsünk tiszta vizet a pohárba SZÉLSŐSÉGEK A CSEMADOK-BAN 1*7» 5 Az utóbbi hónapokban több írás (aient meg a CSEMADOK nak ai 19**-ban «s 19*9 ben végzatt les* ken y »égére! ka peso latban. A cikkek írét megpróbál­tuk «lementi a történteket és rámutattak a CSEMADOK né­hány problémáiéra. Ezek he Irá­nyit* csak általánosságban érin­tették, és nem mutattak ré konkrétan, hogy tulajdonkép­­pen miről éa klrél is van síé. kik a felelősék, kiket Illet a bí­rálat mindazokért a deformáció kért, amelyek 1968-ban és 19*9- ben a CSEMADOK ban Is meg­történtek. amelyeknek Iánál voltunk. Ogy gondolom. Itt ex Ideje, bogy a problémákról már konk­rétabban Irtunk és beszéljünk, és megismertessük a CSEMA­DOK tagságát és a közvéle­ményt a szövetség életének azokkal a jelonségalvel, amely­ről eddig csak nábányan tudtak. Először is szükséges elmon­dani, hogy a CSEMADOK-on be­lül és részben a CSEMADOK-on kívül mér a IX. országos köz­gyűlés idején — általában 1965 - 19*6 Iáján - majd később, egyre erősebben kialakult a hi­vatalos vnxstáeeel »»eroben agy elég erős oppozíció. B autgatar lést elsősorban néhány író, új­ságíró és a honájuk csatlako­zott Uatal magyar értelmiség egyes tágjai képviselték. A CSE­­MADOK-on kívül, „a kulisszák mögött", főleg a braUsiavai |ö­­zsof Attila Ifjúsági Klubban és az IrÓszövetség magyar szekció­jában egyre gyakrabban kritizál­ták a CSEMADOK vuzutóségét, elsősorban Lőrinci Gyula elv­társat, a szövetség akkori elnö­két. Azt hangoztatták róla. hogy „nem ti tg háta„keveset kö­vetel". stb. A személye elleni nacionalista hangnemű támadás magyar részről az úgynevezett „kassal lov*ľ-ben kapott leírva hangot. Ezzel kapcsolatban Itt csak annyit jogyaok meg. az események újra bebizonyították, hogy a nemzetiségi kérdést csak a társadalom többi problé­májával párhuzamosan lehet megoldani, és csak a proletár nemzetköziséghez és a lenini nemzetiségi politikához követ­kezetesen ragaszkodó szemlé­letnek van létjogosultsága. Lő­rinci Gyula éveken keresztül ennek a szemléletnek így' ke­zeit érvényt szerezni (Mailes­lek moglegyzem, hogy az el múlt két év éppen azt a meg­gondolt és tapintatos politikát igazolta, amelyet a nemzetiségi kérdésben Lőrinc?. Gyula folyta­tott. ) Elmondhatom azt Is: nem rajta múlott, hogy törekvése nem mindig táléit megértésre. Sőt, a nacionalista szemléle­tűek többször ellenségesen néz­tek rá. A személyét ért támadá­sok éppen ezért Igazságtalanok ás tisztázásra várnak. Az oui Illett Időszakban egye­sek minden alkalmat megragad­tak arra, hogy a CSEMADOK ot letérltaék eredőn átjárói, ás lejárassák a proletár nemzetkö­ziséghez ragaszkodó, a pán ha­tározatait teljesítem igyekvő magyar nemzetiség* funkcioná­riusokat. Anélkül, hogy az érin­tett felekkel bárki Is beszélt volna és megvizsgálta volna az érintettek családi körülményen, egyeseket azért kezdtek bírál­ni. mert azok szlovák Iskolába (íratják a gyereküket, és ügy vél lék, hogy ezek „magukat nem vall Iák magyarnak.", Juilott ab­béi élnek, hogy magyarok." |Az Idézet a kassal lóvéiból valö-l A nagyon egyoldalú kritériu­mok alapján ítélkezők e levél­ben már odáig merészkedtek, hogy leírták a kővetkezőt: „ed­­lasszon más hivatali, ahol nem feltűnő gerlnctelensége" E kl- I«tentés azokra a központi funk­cionáriusokra vonatkozotl (Mâ­ts! Ferenc, Berták Imre stb. |, akik vegyes házasságban élnek, és akiknek a gyereke szlovák iskolába jár. A szerzők ennek a szempontnak megfelelően szö­vegelték meg fölhívásuk javas­laténak 8. pontját Is. Idézem. Jt CSEMADOK választott szer veiben, a központi bizottságban, a t<trásl titkárságokban nem le­hel alkalmazni olyan személye k*t. akik odáig erkölcsi maga­tartásukkal Ipéldául nemzeti hovatartozás vállalása, anyth nyelven történő oktató > példa adása stb./ kompromittálták a csehszlovákiai magyarságot4. Ehhez csak annyit: mit szól­nának azok s szlovák illetnek ben és hivatalokban dolgozó magyar nemxetiségú polgárok, akiknek a gyerekük magyar is­kolába jár, (sokan vannak, löb ben mini az eióbbmk ), ha öze­ken a helyeken azt mondanák nekik, hogy nem dolgozhatnak náluk, mert magyar nemzetisé - gúsk, és men gyerekük nem szlovák Iskolaira jár? Azt hi­szem felháborodnának, ét. jogo san. Ezért ítéljük moet el ml Is azokat, akik a magyarok köré ben próbáltak Ilyen kritériumot érvényesíteni Kialakult a CSEMADOK on belül egy Csoport, amelynek tag­jai csak a megfelelő időpontot várták, hogy a szövetségben és a különböző képviseleti szervek ben végrehajtsák az őrségvál­tást. Az úgynevezett „demok­ratizálódási folyamat''-bún Iga­zolódott, bogy e csoport taglal egyedül a saját politikát elkép­zeléseik megvalósításét tartot­ták fontosnak. Az említett oppozlrlós maga­tartást képviselő ..tábor'' tag latnak az óhajéi és a cél jé! a CSEMADOK Közpootl Bizottsá­gának 1968. március 12-1 Ülé­sén elhangzott vltafelszóialűs­­ban Dobos tdszló. a CSEMADOK jelenlegi elnöke fejozie ki. Többek között ezeket mondta: „Nem tudok elképzelni äl nem­zetiségi politikai átokkal az em­berekkel, akik ezt eddig gya­korolták, tisztelet a kivétel­nek... Majd így folytatta: „rendet kell teremteni a cseh­szlovákiai magyar dolgozók po­litikai képviseletében, nem lehet az, hogy egy ember képviselten 500 000 embert. Sírok jjl és ta elteket leváltották, de a mi vo­nalunkon egyének és lunkrtn­­nárlusak vannak a helyükön. Nem lehet, hogy egy ember képviseli» a magyarságot, la oaslom. hogy a demokrattidetó kiszélesítése érdekében a párt vizsgálta lellll a magyarság po untai képviseletér. A CSEMADOK akkori vixqlé se és a magyar nemzet laágú funkcionáriusok ellen ez volt az első nyílt és ilyen széles körben elhangzott Iá mad ár. Hogy az idézet! kijelentést mennyire a szubieküsdzoms és enyhén szólva »művire a tájékozatlanság diktálta, arra vonatkozólag elég. ha meg­említem: nem Igaz. hogy « eseti szlovákiai magyarokat mindig csak egy ember képviselte Amellett, hogy a szlovákiai Kommunista Párt Központi Bt zoltsága elnökségének is volt magyar nemzetiségű tagja, töbh magyar nemzetiségű tagja volt a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának, a Nemzetgyűlés nők, a .Szlovák Nemzett Tanács­nak, és számos más állami és pártttsztséget töltöttek még be magyar nmnzeliségQek. Csak a fentebb idézett és az ehhez hasonló péketek tükrében érthetjük meg. hogy milyen In­dítékok alapján került a CSE­MADOK rendkívüli X. országos közgyűlésén elfogadón prog­ramba a következő létei- „Biz­tosi lanl kiadniuk, hogy a ma­gyarság képviselőt számáré nyuknak megfelelően vegyék ki részüket minden szinten a képviselőtestületek munkáidból, hogy a magyar nemzetiséget demokratikus úton megválasz­tott és arra leghloatoltabb, leg­rátermettebb személyek képvi­selték és aktívabban kapcsolód­­latiak be az állam és a népgaz­daság Irányításába, a választott és végrehajtó szervek munkáié­ba44. Az elv maga helyes. Ennek az elvnek a gyakorlati megváló állására azonban nem a CSE­MADOK hivatott. A CSK.MADOK- nak ennek az elvnek a megva­lósítására sem jogköre, som ap­parátusa nincs. Ezt az elvet kö­vetkezeimen egyedül az ország vezető ereje, a kommunista párt valósíthatja csak meg. A CSEMADOK ban egyesek részéről a cél az volt, hogy a CSEMADOK-ot olyan jogkörrel ruházzák fel. hogy az jogot kap­jon annak eldöntésére, milyen kritériumok alapján, kl a lkai­mes, vagy nem a I kel inas külBn bözn szinten politikai funkció betöltésére. Du ez megint olyan elképzelés, amely aligha épült a reális helyzet re. Az említett vita felszólalás alaphangját és tálaiét tovább fűzte a már idézeti „kassai le­vél“, amelyet a március I2-I ülést követően ..Őszinte szóval" rímen sokszorosítva megkaptak a CSEMADOK járási titkárságai és más szarvek, intézmények és személyek. A CSEMADOK kessal járási bizottsága nevében Irt és szét küldött, de tulajdonképpen csak néhány CSEMADOK tag t Béres fózsef, Mede István, fíyttre La fos! által ösztönzött és szőve gézétt ..levét" minősíthetetlen hangnemben támadja a CSEMA DÓK akkori vezetőségét. Elma­rasztaló szavakat tartalmaz pél dául azért, mert sző szerint idézem: - „Lőrincz Gyula na gyón sokszor hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai magyar sdg egyetlen érdekvédelmi szer ve a CSKP". A levél nélkülözve a tények ismeretét és a tárgyilagosságot. ..erkölcsi normákra" hivatkozva ..passzivitással" és azzal vádolja a CSEMADOK Központi Hízott »Agának, akkori elnökségének és pieuumának több tagját, hogy ezek nem képviselik a CSEMADOK tagságát, sőt nem Is tudni, hogyan kerüllek ezek a CSEMADOK szerveibe. A le vél helykén ki Is mondja, hogy szerzői kire gondolnak, és kik­nek nincs mit keresniük a CSEMADOK Központi Blzottsá Kában és az elnökségben, ldé zem: „Egri Viktor, Kroczányt András mérnOk, | Krocsányl De­zsőről. a szlovák kormány mai -miniszteréről van szó A szerk. meg). ). Szabó Béla, Szlgl Fe­renc. Vadkerry Katalin. Fábry István. Kosxtankó Antal. IJi rlncz Gyula. Mázsl Ferenc stb." Furcsa, hogy e felhívást a CSEMADOK 1968-ban megű|ltott vezetőségéből eddig senki sem bírálta, sőt. követeléseinek ar. ül vezetőség a dunaszerdahelyl ülésen, a rendkívüli kongres? szuson és másutt Igyekezett ér tényok bizonyítják szerzett .A CSEMADOK apparátusában dolgozókat hiányt» alapműveU véggel rendelkező embereknek nevezték, halott ar apparátus lagjétnak a többsége teljes kö népiskolai végzettséggel rendel kezlk és több tisztségviselőnek megvan s főiskolai végzettsége is. A CSEMADOK titkárságát az zal vádolták, hogy elhatárolta magát a főiskolai végzettségű emberektől. Da az is hazugság A titkárság csak azoktól a fői» kólát végzett és nem végzet l funkcionáriusoktól határolta el magát, akik nem akartak a CSRMADOK-ben dolgozni, vagy téves, a párt és a CSEMADOK irányvonalával ellentétes állás pontot képviseltek Az Ilyen azé mélyekkel a jövőben sem sze­retnénk együttműködni. A cél érdekében a levél szer­zői a demagógiától sum riadlak vissza. A cél az volt, hogy meg szerezzék a vezetést és kiebru dáliák a szövetségből azokat az embereket, régi párttagokét Is. akik évek hosszú során fáradt ságot nem kímélve építették a szervezetet és húsz éven kérész túl védelmezték a pért politiká­ját. és ezzel a magyarság ér­dekelt Is. A szélsőséges csoport előbb azért támadta a CSEMADOK vezetőségét, mert bátortalan magatartást tanúsított a nemre ttségi kérdésben. Amikor azon­ban megjelent a CSEMADOK március 12-1 állásfoglalása, amely megírna lista javaslatot Is tartalmas, ás amellyel a levél Iröl akkor szintén egyetértettek, igényelték azt. később Agy lat­sak már ezt is kevésnek tar tolták, hiszen tulajdonképpen azoknak a leváltását követel­ték, akik ■ javaslatot raegszö végezték, vállalták és előter­jesztették. A márciusi állásfoglalás után azok la aktivizálódtak, akik a szövetség életét addig csak kí­vülről szemlélték, és konkrét munka helyett a CSEMADOK ot esek bírálattal „támogat Iák". óriás transzformátorok GUTÁN IS AKTIVIZÁLÓDIK A PÁRT Körzetien kapcsolat a lakossággal és a fiatotokkal Btii Gúla ogy ideje ismét vá ros lett. városi pártbizottsággal azonban nem rendelkezik. Le gatébbte a helyt alap szervező lek közős vezetőségét egyelőre még »em nevezik váróéi pártbizott­ságnak. Minden Kamocsai Bélá­tól. a város eUpszervezelal kö­zös bizottságának elnökétől tudtuk mug. Az elnök, aki egy­ben a vnh illkára ta, elmondot­ta. hogy Gúlán öt .rlapszervazet van A i.-*népesebb a tflldmü vesszőve l kezel mellett működő alepsrervéziit, mety 17* tagot számla L A vnb pA rísz«mezeié­nek 79. j kommunikálta Üzem mellet: működő szervezetnek 27, az iskolák a I o psxe rv esetének pedig 20 tdg|a van. Az ötOdlk elap»zi-rvéz>-t a közbiztonsági szervet, melleit működik A 11 tagú közös vezetőségben mind az Öt szervezel képviselve van. Az átigazolás a gütet szűrve setékben I« « vége télé jár A tagok túlnyomó többsége ke lyesil az átlguzotás erednté nyelt. Kivételt csak azok képez ■lék. akik számúra nem javasol­ták a z áj lagkönyv kiadását. Egyébként két tagot nem Iga zottak át Ezek tellebezlek, s ügyük tisztázásra vár. A pá rtszurve/oték tevéken y sé­­gére jellemző, hogy az Idén a többi évekhez viszonyítva no gyobb gondot rorditottak az ara tás Mkeres elvégzésére. A szö­vetkezet vezetőségéből es a pártbizottság tagjaiból különbi zottaágci húzlak létre, mely az aratás alatt minden őst« Ülése zett és megtárgyalta a konkrét feladatokat: a gépek kibaszni lásál. a gabonáméi Ittás és a brigádu*) k elszállásolásának problémáit stb. Ez Idén felújí­tották az aratási propugácIOi is. Ennek köszönhető, hogy a la­kosság a bttty i hangszóróból ál­landóan értesül az aratás me­netéről. Mindennap bemondták. melyik kombi]nos aratott « leg többet. A legjobbakat nótával köszöntették.. A gondoskodás eredményeképpen nr. aratás si­keresed folyt le. A helyi népművelési otthon munkáját M figyelemmel kikér! a pártbtzottsrtx A fia lalok klubjában csaknem minden este megtartott öaszo)OvatelBkre el­járnak a kommunisták ts ás »pontún, közvetlen beszélgeté­sek közben válaszolnak a fon­tos politikát, gazdasági és egyéb lefedésükre Különösen szép eredményekéi érnek él a fiatalság ateista nevelésében A falu pártonkivüli lakossá gával főleg nyilvános gyűlések megrendezésével tartják fenn a kapcsolatot. A legutóbbi nep­­xyűlósen melyre malus elve ja «lőtt kerüli ser közel 900 la­kos pilent meg A nöpgyfllésee sző esett minden olyan kérdés r*i, mely a lakosságot érdekli: költségvetésről, építkezést ter­vekről stb. A legközelebbi nyil­vános gyűlésre Nagyszigeten, a város egyik településén kéről sor - még e hónap végén . .. A város alajiszervezetet olykor várost pár (aktívát is rendeznek. Tavaly kél Ilyen aktíva volt. Hogy a párfonktvüll lakosság Is bízik a pártban, azt az Is bi­zonyltja, hogy az emberek ügyes-bajos dolgaikkal gyakran kimondottan a párthoz fordul­nak segítségért. A gütai pártbizottság remélt, hogy a párttagok a jövőben még lobban aktivizálódnak és a párt valóban a társadalom vezetőére tévé vélik. Ilülbpl Ezek az emberek úgy érezték, itt a nagy lehetőség arra, hogy funkrióbe kerüljenek, és nem akármilyenbe. Meggyőződésem azonban, hogv iiatg-ban és 19tW-ben nem csak egyszerű funkcióharcról voll sxó. Sokkal többről Is. A CSEMADOK jellegének az alap­vető megváltoztatásáról. E szán­dék később a CSEMADOK grog ranijaban domborodott kl. As, ami 1908 márciusában és áprili­sában ex ismerteiéit oppozictös magatartást képviselők részéről történi, lényegében előkészítése voll a CSEMADOK Központi Bi­zottsága 1908. májusában Duna­­szerdahelven megtartott ülésé már világos, hogy a CSEMADOK „megújhodásának" az értelmi szerzői maguk nyíltan minden vonalon nem «kattak fellépni Elképzeléseik magvalósHásáfe» olyan embereket használlak lel. akik vállalták a faltörő kos szerepét, éa hajlandók voltak a szócsöveivé válni azoknak, akik többször csak a háttérből irányí­tottak. Ar, eszköz szerepét a fia­tal magyar értelmiség néhány politikai tapasztalattal még nem rendelkező tagja töltötte be. E szerep főleg a CSEMADOK Köz ponti Bizottságának a dunaszer­­dabetyl Olásén világosodott meg. ahol Duray Miklós, Varga Sándor és mások — az úgyne­vezett klubosok minősíthetet­lenül viselkedtek, egyesek kö /.Ultik Igen agresszíven léptek fal, és sok kért okoztak. A tennivaló a CSEMADOK ban is sok. A történtekből elsősor­ban azoknak kell a tanulságot levonniuk, akik a jobboldal szol gálatában álltak. VARGA lANOB. » CSEMADOK KB Utkáte A plieni Skoda Mo.ck dolgain! ■ dolinu» eleklretackaikaé Ilonban ,»ralik a 2« MVA taliaaHartaya két ériért hé..» traaiiler náter I melyet KoaiaUta tiperttluk Fala* •attehéa laraalar MarMtak. éa |IH Sfhora aaapcrt(éaefc det­ain*. ai Mm Iraaailormáéért takamelik. (Felvétel: J. Vlueh - CsTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents