Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A Prágai Tavasz időszaka (1968 - 1969)
9. A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban... 243 meg. Új alapszabályt fogadott el, amely a Csemadok hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségére módosította, amivel érdek-képviseleti törekvéseit kívánta nyomatékosítani.724 Megerősítette elnöki tisztségében Dobos Lászlót, a szervezet új vezető titkárává a leköszönő Szabó Rezső helyett Szőke Józsefet, titkáraivá pedig Takács Andrást és Varga Sándort választotta. A KB új Elnökségéből kimaradtak az előző összetételű Elnökség utolsó ortodox kommunista tagjai: a dunaszerdahelyi KB-ülésen még elnökségi taggá választott Balázs Béla és Varga János, valamint a szövetség volt elnöke, Lőrincz Gyula is.725 9.3. A NORMAL 1ZÁCIÓ SZÍNRE LÉPÉSE ÉS A NEMZETISÉGI TÖREKVÉSEK BUKÁSA A CSKP élén alig egy hónappal a Csemadok országos közgyűlése után, 1969. április 17-én bekövetkezett változás, Alexander Dubček lemondatása és Gustáv Husák első titkárrá választása a Csemadok reformkommunista vezetése által táplált reményeket hamarosan illuzórikussá tette. A dubčeki reformok hívéből a kommunista párton belüli szovjetbarát irányzat vezetőjévé előlépett Husák hatalomra kerülésével felgyorsult az 1968 augusztusa óta zajló visszarendeződés, s kezdetét vette az ún. normalizáció időszaka. A Husák-féle normalizációs rezsim nemcsak a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek elfogadását akadályozta meg, hanem formálissá tette magát az alkotmánytörvényt is, a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó szerveket sorra leépítette, s kivétel nélkül eltávolította tisztségükből a reformfolyamatban tevékeny szerepet vállalt kisebbségi vezetőket is, akik helyére a szovjetbarát irányvonalat hűen kiszolgáló személyeket állított. A valóban új alapokon nyugvó nemzetiségi politika megteremtésében bízó magyar és ukrán kisebbségi vezetők, illetve az általuk irányított nemzetiségi ügyekkel foglalkozó szervek ugyanakkor 1968 végén s 1969 tavaszán még rendkívül ambiciózus tervekkel rendelkeztek. Reményeiket bátorította az SZLKP KB 1968. december 22-i ülésének határozata is, amely kimondta, hogy 1969. február végéig a pártszervek elé kell terjeszteni a nemzetiségi kérdés megoldását szolgáló politikai irányelvek javaslatát, a szlovák nemzeti szervek kiépítése során pedig tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek nemzetiségi alkotmánytörvény szellemének megfelelő képviseletét.726 Az SZNT Nemzetiségi Bizottsága már mintegy másfél hónappal a nemzetiségi alkotmánytörvény megszületése után, 1968. december első felében ki is dolgozta és az SZNT Elnöksége elé terjesztette a képviseleti testületek és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervekről szóló törvény tervezetét. A Nemzetiségi Bizottság törvénytervezete csaknem teljes egészében a Csemadok által megfogalmazott s 1968 júniusában és júliusában a kormány nemzetiségi albizottsága elé terjesztett javaslatokon alapult, amelyek meglehetősen széles jogkörű, s kizárólag a nemzetiségek képviselőiből álló önálló nemzetiségi képviseleti és végrehajtó szervek létrehozását feltételezték.727 A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa a nemzetiségi törvények politikai irányelveinek kidolgozása céljából már első, 1969. április 22-i ülésén négy alcsoportból (nemzetiségi szervek és képviselet, nemzetiségi oktatásügy, nemzetiségi kultúra, nyelvhasználat) álló ideiglenes munka724 A Csemadok új megnevezése az eredeti elképzelések szerint Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége lett volna, ezt azonban az SZLKP KB Elnöksége 1969. március 10-én elutasította, így egyfajta kompromisszum eredményeként született meg a Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetsége elnevezés (SNA, ÚV KSS, 1224. d., Zápis z 28. schôdze Predsedníctva ÚV KSS, 10. III. 1969.). 725 FKI, Csemadok irattára, OK-VIll-IX-17-20. A Csemadok X. rendkívüli közgyűlése, 1969. március 17-18. 726 Új Szó, 1968. december 23. Az SZLKP KB határozata az SZSZK szerveinek létesítéséről, 3. p. 727 FK1, Nemzetiségi Tanács (továbbiakban: NT), 19. d., SZNT 1968-1970; Új Szó, 1968. december 13. Törvényjavaslat a nemzetiségi szervekről, 6. p.
