Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A Prágai Tavasz időszaka (1968 - 1969)
9. A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban... 235 ugyancsak alkotmányosan kell megteremteni az említett jogok gyakorlásának államhatalmi, politikai és végrehajtó szerveit és intézményeit.707 A prágai tavasz liberálisabb politikai légkörében felmerült az országos társadalmi szervezetek nemzetiségi alapon történő átszervezése, illetve önálló magyar társadalmi szervezetek létrehozásának lehetősége is. A csehszlovákiai magyarság - gyakran több évtizedes múltra viszszatekintő - kulturális és társadalmi szervezeteit ugyanis a második világháború után kivétel nélkül felszámolták, s bár 1949-ben lehetővé tették a Csemadok létrehozását, a kultúregyesület megalakulása nem elégítette ki a magyar kisebbség igényeit. 1968 márciusában a Csemadok KB és az írószövetség magyar szekciójának állásfoglalása is megfogalmazta a társadalmi szervezetek át-, illetve újraszervezésének szükségességét. Az előbbi ezt még csupán a Szlovák Szakszervezeti Tanács és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség keretén belüli magyar osztály, az utóbbi már egy önálló magyar ifjúsági szervezet, pedagógusegyesület, újságíró- és írószövetség létrehozásával képzelte el. A prágai tavasz idején végül az önálló magyar ifjúsági szövetség és a magyar pedagógusszövetség, valamint a nőszövetség melletti magyar tagozat létrehozására történtek meg a kezdeményező lépések. Az úttörő szerepet a magyar fiatalok vállalták magukra. Mindez nem véletlen, hiszen a már a hatvanas évek közepétől egyre erőteljesebben szerveződő magyar ifjúsági klubmozgalom vezetői közül kerültek ki azok a fiatal értelmiségiek (többek között Duray Miklós és Varga Sándor), akik aktívan kivették részüket a reformfolyamatból, s a Csemadok által is megfogalmazott reformelképzelések fő támogatói voltak. A magyar fiatalok már 1968 márciusában, azt követően, hogy a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága határozatot hozott az ifjúsági rétegszervezetek létrehozásának lehetőségéről, bejelentették egy önálló magyar ifjúsági szervezet megalakításának tervét. 1968. április 6-ra összehívták a magyar fiatalok első országos értekezletét, amelynek résztvevői életre hívták a Magyar Ifjúság Központi Tanácsát (MIKT), azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az önálló magyar ifjúsági szervezet programját és alapszabályzatát. Ezek véglegesítésére 1968 júliusában, a Keszegfalván megrendezett IV. Nyári Ifjúsági Találkozón, illetve a MIKT vezetőségének ezt követő ülésén került sor.708 A Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Központi Bizottságának kiadásában megjelenő Nő című hetilap szerkesztősége már a lap 1968. április 5-i számában közzétette a szervezeten belüli magyar bizottság létrehozásának szándékát bejelentő nyilatkozatát,709 az első konkrét lépések ennek megvalósítása érdekében viszont már csak a szovjet megszállást követően történtek meg. A magyar pedagógusszövetség előkészítő bizottsága 1968. július 18-án alakult meg Párkányban, s augusztus végére összehívta első ülését is,710 erre azonban a közbejött megszállás miatt csak későbbi időpontban kerülhetett sor. 707 Új Szó, 1968. augusztus 15. Közös nyilatkozat. A csehszlovákiai lengyel, ukrán és magyar kulturális szövetségek képviselőinek tanácskozása, 2. p. 708 A magyar ifjúsági szövetség megalakulásának előzményeire 1. Varga Sándor: Csehszlovákiai magyar ifjúsági klubmozgalom az 1960-as években. Regio, 1. évf. (1990) 2. sz. 161-165. p. 709 Nő, 1968. április 5., 3. p. 710 Új Szó, 1968. július 26. Megalakul a csehszlovákiai magyar pedagógusok országos szövetsége?, 4. p.
