Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
220 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... „akik meginogtak, akik nacionalista jelszavak hatása alá kerültek”. Akadtak, akik üdvözölték Nagy Imre visszatérését, s a magyarországi eseményeket „nemzeti forradalomnak” és „igazságos felkelésnek” minősítették. Eszmei alapállásukat a Szlovák írók Szövetsége Magyar Szekciójának ülésén fogalmazták meg, s arra akarták rábírni az Új Szót, hogy tegye közzé határozatukat, amelyben élesebben ítélték el az MDP egykori vezetésének hibáit, mint „az ellenforradalom barbár-fasiszta tetteit”, ráadásul Bábi Tibor - Dénes szerint a „nacionalista szárny egyik képviselője” - a Magyar Szekció összejövetelén egy közép-európai föderáció szükségességét is megfogalmazta. Dénes végül szóba hozta Fábry Zoltán esetét is, akinek nevében a Rudé právo című prágai központi pártlap 1956. november 3-án olyan nyilatkozatot közölt, amelyben Fábry a magyarországi eseményeket úgy értékelte, mint amelyek „az imperialisták malmára hajtják a vizet”.672 E nyilatkozatát azonban Fábry a Magyar Szekció ülésén Ctibor Štátnický, az írószövetség titkára által felolvasott levelében visszavonta. Štítnický szerepvállalását Dénes elítélte és „rendkívül kétesnek” minősítette, amivel szerinte az volt a célja, hogy a magyar írók is olyan „közömbös” álláspontot foglaljanak el a magyarországi eseményekkel kapcsolatban, mint ő és néhány szlovák írótársa. Dénes azt is tudni vélte, hogy állítólag maga Štítnický érte el az idős, beteg s viszszavonultán élő Fábrynál nyilatkozata visszavonását, ami nagy adu lett a kezében és sikerült a szekció ülésén „pártellenes” légkört teremtenie.673 8.3. A FORRADALOM KÖVETKEZMÉNYEI A SZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓRA NÉZVE Az 1956-os magyar forradalom és (cseh)szlovákiai visszhangjának értékelését a párt 1956 decemberében lényegében lezárta, a szlovák pártvezetés ülésein azonban különböző, általában sajtóügyek tárgyalása kapcsán még 1957 folyamán is többször felmerültek a forradalommal kapcsolatos kérdések. Dénes Ferenc állítását, miszerint az Új Szó szerkesztőbizottságában a forradalom napjaiban nem ment minden zökkenőmentesen, az SZLKP KB Irodájának 1957. március 8-i ülése is igazolta, amely Mács József szerkesztőnek a laptól való elbocsátását tárgyalta. Mácsot az Új Szó szerkesztősége január 5-én, a Csehszlovák Rádió magyar adásának újévi műsorában elhangzott, a csehszlovákiai magyar irodalom távlataival foglalkozó, ennek kapcsán pedig az irodalomkritikát és az irodalomirányítás gyakorlatát bírálattal illető nyilatkozata után bocsátotta el. Elbocsátását Dénes azzal indokolta, hogy a rádióbeszéd az Új Szó vezetése elleni ellenséges hangnak minősült, ráadásul Mács a lap pártalapszervezetében már hosszabb ideje „ellenzéki álláspontot” képviselt, ami többek között abban nyilvánult meg, hogy a magyarországi események idején tartott szerkesztőségi megbeszélések és párt-alapszervezeti gyűlések során nem titkolta, hogy szimpatizál a Magyarországon történtekkel. Jelen volt a Magyar Szekció ülésén is, amelyen az írók elfogadták a magyarországi eseményekkel kapcsolatos ismert állásfoglalásukat, s amely közzétételét az Új Szó elutasította. Mács azonban azt mindenáron közölni akarta, s ezért éles harcot folytatott a szerkesztőségben. Emellett többször is megpróbált „ideológiailag káros” anyagokat becsempészni a lapba, ami 672 Rudé právo, 1956. november 3. Maďarský spisovatel Zoltán Fábry: Události, které ženou vodu na mlýn imperialistűm, 1. p. (Fábry nyilatkozatát másnap az Új Szó, is átvette: Új Szó, 1956. november 4. Fábry Zoltán: Események, melyek az imperialisták malmára hajtják a vizet, 2. p.) 673 SNA, ÚV KSS, 1836. d., Zasadanie ÚV KSS, konané v dňoch 12-13. decembra 1956.; Dénes Ferenc felszólalását közzétette Popély Árpád (szerk.): Iratok... i. m. 1. 413-416. p.
