Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
216 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... A forradalom idején számos szovjetbarát kommunista politikus menekült át Magyarországról csehszlovák területre, a Szovjetunió után Csehszlovákia volt az az állam, amely a legtöbb menekült magyar kommunistát befogadta. Egyikükkel, Kossá Istvánnal az SZLKP KB Titkárságának november 2-i ülésén a szlovák pártvezetők személyesen is elbeszélgettek. Kossá, aki az MDP KB tagja, s Nagy Imre kormányának pénzügyminisztere volt, október 30-án szakított a Nagy-kormánnyal és Csehszlovákiába távozott, majd pedig a november 4-i szovjet intervenciót követően Kádár János ún. forradalmi munkás-paraszt kormányának tagjaként tért vissza Magyarországra. Meghallgatása során Kossá amellett, hogy beszámolt a magyarországi történésekről, a Magyarországon terjesztett illegális sajtótermékek további kiadását és a rádió útján zajló propaganda folytatását javasolta a szlovák pártvezetésnek. A meghallgatásáról készült feljegyzés szerint Karol Bacílek első titkár útmutatásokkal látta el Kossát, milyen irányú tevékenységet fejtsen ki Szlovákiában, a CSKP KB-hez intézett táviratában pedig a pozsonyi pártvezetés kikérte Prága véleményét arról, egyetért-e azzal, hogy Kossát bekapcsolják a propagandamunkába és az ellenállási mozgalom szervezésébe.657 8.2. A Kádár-kormány megsegítése és a magyar kisebbség magatartásának ÉRTÉKELÉSE A forradalom leverését követően a csehszlovák párt- és állami vezetés rendkívüli erőfeszítéseket tett a Kádár-kormány politikai és gazdasági megsegítése érdekében. Viliam Široký miniszterelnök vezetésével már 1956. november 15-én csehszlovák kormányküldöttség utazott Budapestre, ahol tárgyalásokat folytatott a Magyarországnak, pontosabban a Kádár-rendszernek nyújtandó csehszlovák anyagi és pénzügyi segítségről.658 A csehszlovák küldöttség az első külföldi kormánydelegáció volt, amely a szovjet beavatkozás után Magyarországra látogatott, célja pedig a gazdasági segítség mellett a nemzetközi elszigeteltséggel küzdő szovjetbarát kormány politikai támogatásának demonstrálása is volt. A CSKP KB Politikai Bizottsága 1956. november 12-én határozta el, hogy Csehszlovákia 90 millió korona értékű gazdasági segítséget nyújt Magyarországnak. A magyar kommunistáknak adandó segítségnyújtásban a szlovákiai járási és kerületi pártszervek rendkívül kezdeményezően jártak el, s gyakran olyan termékek szállítását is megígérték magyarországi partnereiknek, amelyekkel Csehszlovákia nem rendelkezett vagy pedig nem szerepeltek a pártvezetés által Magyarország számára jóváhagyott termékek listáján. Az SZLKP KB Irodájának november 9-i ülésén ezért Václav David KB-titkár fékezni volt kénytelen ezeket a kezdeményezéseket, hangsúlyozva, hogy a segítségnyújtással várni kell a két kormány közötti megállapodás megkötéséig, annál is inkább, mivel a szovjetbarát erők még nem urai mindenütt a helyzetnek, s nincs biztosítva, hogy a Kádár-kormánynak szánt segítség valóban a címzettek kezébe jut. Példaként a salgótarjáni bányászok esetét hozta fel, akiknek élelmiszersegélyt kívántak nyújtani, de mivel a bányászok éppen az új kormány ellen sztrájkoltak, David szerint megengedhetetlen, hogy segélyben részesüljenek.659 657 SNA, ÚV KSS, 143. d., Zápis zo 43. schôdzky Sekretariátu ÚV KSS, 2. XI. 1956. Prerokovanie uznesenia Politického byra ÚV KSČ vo veci poskytovania pomoci potravinami Maďarským súdruhom. 658 Új Szó, 1956. november 17. Hazaérkezett Magyarországról a csehszlovák kormányküldöttség, 1-2. p. 659 SNA, ÚV KSS, 933. d., Záznam z diskusie členov Byra ÚV KSS na zasadnutí dňa 9. nov. 1956 k otázkam vyhodnotenia udalostí v Maďarsku
