Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
196 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... A nagykövetség és a fokonzulátus az év folyamán közel tucat jelentésben számolt be a választások előkészületeiről és lebonyolításáról, e jelentésekben azonban - a „választási kampányhoz” hasonlatosan - csupán minimális teret kapott a nemzetiségi tematika. Füredi főkonzul a nemzeti bizottsági választások előkészítéséről tudósítva közölte Budapesttel azt az értesülését, hogy a jelöléseknél nagy figyelmet fordítanak az egyes nemzetiségek megfelelő képviseletének biztosítására, példaként hozva fel a Dunaszerdahelyi járást, ahol a jelöltek több mint kétharmada magyar nemzetiségű.576 Mányik főkonzul a parlamenti választásokkal kapcsolatban figyelt fel arra a későbbiekben is gyakran előforduló jelenségre, hogy a nemzetiségi kérdést a csehszlovák politikai elit hajlamos a csehek és szlovákok viszonyára korlátozni, miközben csupán egy-két általános mondatot szán az ország nemzetiségeire, s ugyancsak ő hívta fel a figyelmet arra is, hogy noha az Új Szó időnként egy-egy magyar nevű képviselőjelöltet is népszerűsített, sehol nem történt utalás arra, hogy a törvényhozó szervekben kik fogják képviselni a magyarságot, így a magyar nemzetiségű jelöltekre „csak a nevek hangzása után lehet hozzávetőlegesen következtetni”.577 A választások után újjáalakuló Szlovák Nemzeti Tanács Dénes Ferenc személyében magyar nemzetiségű alelnököt is kapott. Az 1955 februárjában az Új Szó főszerkesztőjévé is kinevezett, s az 1960-as évek végéig számos párt- és állami tisztséget betöltő Dénes azonban a kisebbségi magyar közösség legszervilisebb politikai vezetői közé tartozott. Megfelelési kényszerére Mányik főkonzul is több alkalommal figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy noha gyengén beszél szlovákul, mégis szlováknak mondja magát, sőt vele is csak szlovákul akar beszélni.578 7.3.8. Magyar kulturális intézmények és rendezvények Az ötvenes évek első felében a magyar kisebbség kulturális igényeinek kielégítését volt hivatott szolgálni többek között az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd a komáromi Magyar Területi Színháznak, végül pedig a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttesnek a létrehozása. A második világháború utáni csehszlovákiai magyar színjátszás - Tóth László szavaival élve - a klinikai halál állapotából éledt újjá. A magyar közösség nem csak színészeit veszítette el, akik jelentős része az ország elhagyására kényszerült, hanem színházlátogató népességének nagy részét is, mivel a kitelepítések elsősorban középosztályát: városi polgárságát, értelmiségét sújtották.579 Első magyar színtársulatként az Állami Faluszínház magyar tagozata jött létre 1950. augusztus 1-én. A formálisan hivatásos társulatként működő, azonban inkább műkedvelő jellegűnek minősíthető magyar tagozat bemutatkozó előadására - Jozef Gregor Tajovský Ha asszonyé a gyeplő című vígjátékának színrevitelével - 1950. szeptember 30-án került sor Pozsonyban, a pozsonyligetfalui művelődési otthonban.580 576 MNL OL, PF-TÜK, 26. d., 58/1/titk. 1954.1. Nemzeti bizottsági választások előkészítése Szlovákiában. 577 MNL OL, PF-TÜK, 5. d., 33/szig.titk. 1954. Választások Szlovákiában. 578 MNL OL, PF-TÜK, 26. d., lll/titk./1954. A Szlovák Nemzeti Tanács ülése; uo., 6. d., 10/9/szig.titk. 1955. A szlovákiai magyarság helyzetéről. 579 Tóth László: A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918-1998. In Tóth László (szerk.) - Filep Tamás Gusztáv (társszerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. III. Budapest, Ister, 1999, 192. p. 580 A Faluszínház magyar tagozatára bővebben 1. uo. 194-197. p.
