Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
7. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság... 183 foglalkozott a szlovákiai magyarság helyzetével, az 1956. évi összefoglaló jelentésnek pedig már egyáltalán nem volt kisebbségpolitikai vonatkozása.508 Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a prágai és pozsonyi külképviselet a továbbiakban ne követte volna figyelemmel a szlovákiai magyarság helyzetét, s jelentéseiben ne adott volna kifejezést esetleges aggodalmainak is. A jelentések hangvételére ugyanakkor jellemző, hogy a nemzetiségi kérdést alapvetően megoldottnak tekintették, a még meglévő hiányosságokat pedig a burzsoá nacionalisták tevékenységének tulajdonították. 7.3.2. A magyar könyvesboltok létrehozásának terve Az ötvenes évek legelején a kulturális egyezmény előkészítése és aláírása mellett további olyan kérdések is felmerültek, amelyekben a magyar fél feladta korábbi törekvéseit, s amelyek magyar visszakozással és a csehszlovák álláspont érvényesülésével végződtek. Az egyik ilyen ügy a magyar könyvesboltok létrehozásának kérdése volt. A gondolat a prágai követség részéről merült föl még 1949 februárjában, azzal, hogy a prágai magyar könyvesboltban - a Szovjetunió, a népi demokráciák vagy akár a nyugati államok üzleteihez hasonlóan - információs iroda is működhetne. Bolgár követ 1949. február 11-i jelentése szerint a csehszlovák kormány a magyar kérés elől „aligha térhetne ki”, mivel az barátságtalan magatartásnak minősülne. Az engedélyeztetés rést ütne a csehszlovák kultúrpolitikai monopóliumon, mivel a könyvesbolt működését később ki lehetne terjeszteni Pozsonyra és Kassára is.509 A magyar Külügyminisztérium a felvetést üdvözölte, s főleg a pozsonyi könyvkereskedés jelentőségét hangsúlyozta a szlovákiai magyarság számára, felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy éppen ezért ott nagyobb nehézségekbe is ütközne a létrehozása.510 511 A könyvesboltok ügyében hamarosan meg is kezdődtek a magyar-csehszlovák tárgyalások, amelyek eredményeként április folyamán olyan előzetes megállapodás született, hogy Prágában és Pozsonyban magyar, Budapesten és Békéscsabán pedig csehszlovák könyvesboltot létesítenek.51 1 Szkladán követ 1949. szeptember 17-én azonban már arról tájékoztatta Budapestet, hogy a tárgyalások előrehaladtával a csehszlovák tárgyalópartner a könyvesboltok megnyitása elé pénzügyi okokra hivatkozva egyre több akadályt gördít. A követ benyomása szerint „csehszlovák részről szívesen (...) lemondanának arról, hogy Magyarországon könyvesboltot létesítsenek, csak mi se csináljunk Csehszlovákiában”.512 A nehézségek ellenére 1950. február 15-én mégiscsak sor került a prágai magyar könyvesbolt megnyitására. Szkladán követ a megnyitó alkalmából elmondott ünnepi beszédében még annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a prágait több hasonló könyvesbolt fogja követni Szlovákia magyarlakta vidékein is,513 a kérdést tárgyaló későbbi jelentései ezzel szemben arra mutattak rá, hogy bár a szlovákiai könyvesboltok megnyitását csehszlovák részről nem utasítják el, mindent elkövetnek azért, hogy azokat ne a magyar fél nyissa meg, hanem a Pravda 508 MNL OL, PF-TÜK, 2. d., 42/szig.biz.-1950., 1949. évi összefoglaló jelentés; MNL OL, PN-TÜK, 6. d., 45/1954., 1953. évi összefoglaló; MNL OL, PN-TÜK, 17. d., 101/sz.t./1957., 1956-os évi összefoglaló. 509 MNL OL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 25. d., 685/1949. Magyar könyvesbolt létesítése Prágában. 510 Uo. 511 MNL OL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 25. d., 22978/Táj-49, 24292/49. 512 MNL OL, PF-TÜK, 20. d., 313/biz-1949. A prágai magyar könyvesbolt. 513 Új Szó, 1950. február 17. Fényes külsőségek között megnyílt Prágában a magyar könyv otthona, 3. p.; vö. Kiss József: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete... i. m. 7-8. p.
