Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
7. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság... 179 7.3.1. A csehszlovák-magyar kulturális egyezmény előkészítése és aláírása A magyarországi magatartás módosulása leginkább a csehszlovák-magyar kulturális egyezmény magyar visszakozással végződő előkészítésével illusztrálható. Az egyezmény megkötését, amire egyébként a barátsági szerződés is kötelezte a két országot, elsősorban a magyar fél szorgalmazta. A magyar diplomácia eredendően olyan kulturális egyezményben gondolkozott, amely a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság számára egyaránt széles körű kisebbségi jogokat biztosított volna. Az egyezmény első, a Külügyminisztérium által még 1949 júniusában kidolgozott magyar tervezete ráadásul nem csak a nemzetiségek különböző kulturális és tudományos intézményeinek kölcsönös támogatását irányozta elő, beleértve ebbe a kisebbségi iskoláknak a szülők kívánsága szerinti biztosítását, hanem a kisebbségellenes jogszabályok és intézkedések hatályon kívül helyezését és jóvátételét is.491 A kisebbségellenes jogszabályokra vonatkozó kitétel ugyan hamarosan a magyar tervezetből is kikerült, a csehszlovák fél azonban az iskolaügyet is olyan kényes kérdésnek tekintette, amelyet nem kívánt egyezménybe foglalni. Minderre Szkladán Ágoston prágai követ 1949 augusztusától kezdődően több alkalommal is felhívta Budapest figyelmét, jelezve, hogy csehszlovák részről az egyezményt csak keretnek szánják, amely a magyar kisebbség iskolaügyét sem tárgyalná, mivelhogy azt belügynek tekintik.492 A magyar Külügyminisztérium a Prágából érkező jelentések hatására 1949. október közepén arra az elhatározásra jutott, hogy a kulturális egyezmény tervezetében magyar részről felvetik ugyan az iskolakérdés rendezésének elvi fontosságát, de nem részletezik azt, ehelyett inkább külön megállapodás megkötését fogják szorgalmazni a két iskolaügyi minisztérium között.493 A magyar fél az egyezményt szerette volna minél előbb, legkésőbb 1949 novemberére tető alá hozni. Csehszlovák részről ugyanakkor újabb és újabb időpontokat jelöltek meg a tárgyalások megkezdésére, így az egyezménytervezetek átadására is csak 1949 decemberében kerülhetett sor. A kulturális egyezmény csehszlovák tervezetét Ivan Horváth budapesti csehszlovák követ december 12-én adta át Kállai Gyula magyar külügyminiszternek, a magyar egyezménytervezetet pedig két nappal később, december 14-én, ugyancsak a csehszlovák követségen keresztül juttatták el a csehszlovák félhez. Amíg a magyar tervezetben továbbra is kiemelt szerepet kapott a nemzetiségi intézmények támogatása, s - bár redukáltan, de - az anyanyelvi oktatás biztosítása és támogatása is, addig a csehszlovák tervezet a kisebbségi problematikát teljes egészében említés nélkül hagyta.494 491 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 66. d., sz. n./1949. 492 MNL OL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d., 9145/1949. Magyar-csehszlovák kulturális egyezmény; MNL OL, KÜM-TÜK., Csehszlovákia, 52. d., 9968/1949. Bemutatkozó látogatás Nejedlý Zdenék iskola-, tudomány- és művészetügyi miniszternél; MNL OL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d., 749/1949. A magyar-csehszlovák kulturális egyezmény ügye; MNL OL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d., 10968/1949. Magyar-csehszlovák kulturális egyezmény. (A kulturális egyezménnyel kapcsolatos csehszlovák elképzelésekre 1. Čierna-Lantayová, Dagmar: i. m. 177-178. p.) 493 MNL OL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d., 10968/1949. Magyar-csehszlovák kulturális egyezmény. (Ugyancsak október közepén hasonló elhatározásra jutott az MDP Külügyi Pártkollégiuma is, amely kimondta, hogy a tervezetnek a kisebbségi iskolákra vonatkozó részét úgy kell átdolgozni, „hogy minél kevésbé lássék beavatkozásnak a cseh belügyekbe”. MNL OL, MDP, 276. f., 80. cs., 15. ő. e.) 494 MNL OL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d„ 1121/1949.
