Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
170 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... Lőrinczre hivatkozva jelentette, hogy Viliam Široký - miután Lőrincz Gyulával együtt pontról pontra átnézte az alapszabály-tervezetet és a Belügyi Megbízotti Hivatal által javasolt módosításokat - „a legsúlyosabb megjegyzésekkel illette Dr. Pavlik tájékoztatásügyi megbízottat a tervezet soviniszta, kicsinyes, szűklátókörű, antimarxista kitételei miatt”, s teljesen szabad kezet biztosított Lőrincznek az alapszabály egyes pontjainak átszövegezésére, illetve kihagyására. Ezt követően Štefan Bašťovanský pártfőtitkáron keresztül utasította Okáli belügyi megbízottat, hogy Lőrinczcel együtt véglegesítse az alapszabály szövegét.442 A Belügyi Megbízotti Hivatal ilyen előzményeket követően 1949. június 15-én nagyrészt az alakuló közgyűlésen elfogadott formában hagyta jóvá a Csemadok alapszabályát, amely Široký közbeavatkozásának eredményeként a reszlovakizáltak Csemadok-tagságát már semmilyen formában nem korlátozta.443 A reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdése azonban - a várakozásokkal ellentétben - még az alapszabály jóváhagyását követően sem jutott nyugvópontra. Vándor konzul 1949. december 10-én továbbra is arról tájékoztatta Budapestet, hogy Pavlik tájékoztatásügyi megbízott még mindig nem vonta vissza a reszlovakizáltak felvételét tiltó körlevelét, a helyi szervezetek ellenőrzésével megbízott kulturális referensek pedig még mindig a szervezetek fejlődését akadályozó bizalmas utasításokat kapnak. Jelentésében felhívta a figyelmet a népművelők és kulturális dolgozók Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal által szervezett 1949. november 22-23-i konferenciájára is, amelyen Pavlik megbízott éles kirohanást intézett a Csemadok ellen. Pavlik egyrészt továbbra is kifogásolta a Csemadoknak a reszlovakizáltak beszervezésére irányuló szándékát, másrészt pedig helytelenítette azt is, hogy az egyesületben sokan a magyarság politikai vagy érdekképviseletét látják. Szerinte „a magyar dolgozók előtt nyitva áll az út a tömegszervezetekbe, így a kommunista pártba is”, ezért ha valaki a Csemadokból magyar érdekképviseletet akarna formálni, az „a dolgozó nép egységének ellenségévé” válna.444 Mindezekből a jelentéstévő Vándor konzul azt a következtetést vonta le, hogy „Pavlík beszéde előkészítése a tavaszra bejelentett népszámlálási összeírásnak”. A konzul szerint a nemzetiségi jogok tényleges megadása hosszú ideig tovább már nem halasztható, a felállítandó iskolák megállapításánál azonban minden bizonnyal a népszámlálás nemzetiségi adatait fogják alapul venni, így a konferencia résztvevői, akik hivatalból fogják levezetni az összeírást, „megfelelő oktatást, szempontokat kaptak” a reszlovakizáltak nemzetiségi hovatartozásának befolyásolására.445 A Csemadokkal kapcsolatos vitás kérdések végül 1950 legelején jutottak nyugvópontra. A magyar kisebbséggel szembeni politikában már 1948 nyarán meghirdetett, azonban másfél éven keresztül csupán vontatottan haladó fordulat végrehajtásához ekkor az ún. szlovák burzsoá nacionalizmus elleni küzdelem teremtette meg a kedvező feltételeket.446 442 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d., 201/1949. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének alapszabályai. 443 Az alapszabály végleges szövegét 1. Alapszabályok. Dokumentumok a Csemadok történetéből (1949-2000). Fórum Társadalomtudományi Szemle, 5. évf. (2003) 3. sz. 128-138. p. 444 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 55. d., 1092/1949. Népnevelők és kulturális dolgozók konferenciája. (Az 1949-es évről készült összefoglaló jelentésében maga Vándor konzul is nehezményezte, hogy „a politikai fejlődésben elmaradt magyar tömegek” egyrészt hajlamosak a Csemadokban nem kulturális szervezetet, hanem érdekképviseletet látni, másrészt nem szocialista kultúrát akarnak magyar nyelven a Csemadoktól, hanem „a múlt rendszer ún. »magyar kultúrélete« folytatását”. MNL OL, PF-TÜK, 2. d., 31/1950. A pozsonyi főkonzulátus összefoglalójelentése az 1949. évről II., 97. p.) 445 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 55. d., 1092/1949. Népnevelők és kulturális dolgozók konferenciája. 446 A pozsonyi főkonzulátusnak a Csemadok megalakulásával foglalkozó jelentéseire 1. még Popély Árpád: A Csemadok megalakulása... i. m.
