Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
7. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság... 167 A reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdése január folyamán és február elején további megbeszélések tárgyát képezhette a Magyar Bizottság szlovák és magyar tagjai között, illetve a szlovák politikai vezetők között is. Vándor konzul így egy hét elteltével, 1949. február 4- én már azzal a megjegyzéssel továbbíthatta a magyar Külügyminisztériumba a kultúregyesület alapszabály-tervezetét, hogy „legsúlyosabb kitétele - melynek értelmében a kultúregyesület tagjai reszlovakizáltak nem lehetnek - állítólag hatályon kívül lesz helyezve”, s ugyanerre utalt febmár 11-i feljegyzésében Rubin Péter prágai követségi titkár is.430 A konzul ugyanakkor csatolta a jelentéshez az SZLKP KB Titkárságának a kultúregyesület megalakításával kapcsolatos teendőket szabályozó január 13-i körlevelét is. Ez arra figyelmeztette a párt járási titkárságait, hogy mivel a reakciós elemek kísérletet tesznek rá, hogy hatalmukba kerítsék a magyar kulturális életet, s a magyar lakosságot Csehszlovákiával szemben ellenséges szellemben neveljék, az alakuló közgyűlés küldötteinek kiválasztásánál ügyelniük kell arra, hogy az egyesület vezetése megbízható, demokratikus és a rezsimhez „teljesen odaadó” személyek kezébe kerüljön.431 A Csemadok eredetileg február elejére, majd február 26-ára kitűzött alakuló közgyűlését az előkészületi munkálatok elhúzódása, a küldöttek és a vezetőségi tagok kiválasztásának visszásságai miatt csupán 1949. március 5-én sikerült megtartani. A pártszervek az alakuló közgyűlés küldötteinek kiválasztásánál a legnagyobb körültekintéssel jártak el és kihagyták azokat, akik tanújelét adták, hogy kritikus szemmel nézik a párt nemzetiségi politikáját, illetve akikről feltételezhető volt, hogy aktív tevékenységet fognak kifejteni a megalakítandó kultúregyesületben, a közgyűlésről beszámoló Vándor konzul március 14-i jelentése szerint a delegáltak között mégis olyan légkör alakult ki, hogy nem látszott biztosnak a közgyűlés nyugodt lefolyása. A küldöttek egyrészt szóvá kívánták tenni a még érvényben lévő magyarellenes intézkedéseket (pl. az iskolaügy és a nyelvhasználat terén), másrészt pedig kifogást akartak emelni a vezető tisztségekbe javasolt ismeretlen személyek jelölése, illetve az ismertek kihagyása ellen, s egy ellenlistát kívántak előterjeszteni. Szándékukat Vándor konzul véleménye szerint az is motiválta, hogy abban a tudatban voltak, miszerint az alakuló közgyűlésen a magyar kormány is képviselteti magát, s ezen az úton kívánták a magyar kormány figyelmét felhívni sérelmeikre. Hogy az alakuló közgyűlés botrányba ne fulladjon, a konzul közreműködésével sikerült rábírni a delegáltakat, hogy semmiféle sérelmet elő ne adjanak, és fogadják el a párt által ajánlott vezetőséget. A konzul pedig ezen okoknál fogva, noha kapott meghívót, mégis helyesebbnek tartotta, hogy az alakuló közgyűlésen ne jelenjen meg, csupán az azt követő kultúrelőadáson.432 A Csemadok megalakulását kísérő vitatott kérdések egyike az egyesület elnökének kiválasztása volt. A Magyar Bizottság eredetileg Fábry Zoltánt jelölte a tisztségre,433 ő azonban a felkérésnek - a konzul rábeszélése ellenére - nem tett eleget. Elhatározását eredetileg az ala430 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 66. d., sz. n./1949. „Szlovákiai magyar dolgozók kultúregyesülete” alapszabály-tervezete; MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d., 682/1949. Rubin Péter követségi titkár szlovákiai útja (Értesüléseik nem voltak alaptalanok, Viliam Široký miniszterelnök-helyettesi irodája ugyanis február 11 - én valóban a reszlovakizáltak Csemadok-tagságát tiltó szövegrész elhagyására utasította Daniel Okálit. [SNA, PV- sekr., 193. d., 236/48 sekr., vö. Szabó Rezső: i. m. 245-246. p.]) 431 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 66. d., sz. n./1949. „Szlovákiai magyar dolgozók kultúregyesülete” alapszabály-tervezete. (A főkonzulátus 1949. évi összefoglaló jelentése mindehhez még a következő kommentárt fűzte: „Tekintve, hogy az akkori szlovák álláspont szerint soviniszta az volt, aki nem reszlovakizált, magyar iskolát kért stb. stb., a jelölések során sok visszásság történt.” MNL OL, PF-TÜK, 2. d., 31/1950. A pozsonyi főkonzulátus összefoglaló jelentése az 1949. évről II., 93. p.) 432 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d., 1978/1949. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének alakuló közgyűlése. 433 A Magyar Bizottság február 26-i felkérő levelét közli: Szabó Rezső: i. m. 249. p.
