Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
7. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság... 159 nagy valószínűséggel korábbi tapasztalataik alapján, amikor állampolgárságuk visszaszerzésének feltétele csehországi letelepedésük volt - attól tartottak, hogy ha Csehországban teszik le az állampolgársági esküt, már nem térhetnek vissza Szlovákiába.389 Bolgár követ jelentésének ez utóbbi kitétele késztethette arra a magyar Külügyminisztériumot, hogy 1949. február 11-én szóbeli jegyzékben kérje a csehszlovák féltől, hogy a végrehajtási utasításban megjelölt február 14-e helyett állapítson meg új határidőt az állampolgársági eskü letételére, mivel a hazatérő deportáltak otthon szeretnék letenni az állampolgársági esküt.390 A deportáltak intézményes hazaszállítása 1949 első napjaiban meg is indult, s májusig az összes magyar, aki nem akart Csehországban maradni, visszatérhetett Szlovákiába. Elhelyezésük azonban a viszonylagos szervezettség ellenére sem volt problémamentes. Legtöbbjük házában szlovák telepesek laktak, akik azt nem kívánták visszaadni volt tulajdonosaiknak, a hazatérők ugyanakkor a legkülönbözőbb módon, akár erőszakkal is, megpróbálták visszaszerezni vagyonukat. Az elhelyezésüket figyelemmel követő prágai és pozsonyi magyar képviselet jelentései és a panaszaikról felvett jegyzőkönyvek egyaránt arról tanúskodnak, hogy a hazatérők a számukra kijelölt birtokokba nem voltak hajlandók betelepülni, hanem mindegyikük saját otthonába igyekezett visszajutni. Sok esetben azonban, ha a szlovák telepes kész is volt kimenni a magyar házából, s azt visszaadni eredeti tulajdonosának, a megegyezést és a szlovákok elköltözését a szlovák hatóságok akadályozták. Az elkeseredett deportáltak panaszai között ismét felmerült az a kérelem, hogy amennyiben nem tudnának saját házukba visszajutni, telepítsék át őket Magyarországra.391 A magyar Külügyminisztérium a hazatérő deportáltak elhelyezésének visszásságairól értesülve már 1949. január 27-én a budapesti csehszlovák követségen átadott szóbeli jegyzékében kérte a csehszlovák kormánytól „a közmunka-kötelezettség alól Csehországból hazatért” magyarok ügyének kielégítő rendezését. A jegyzék szerint az eljárás, miszerint a hazatérők jelentős részét nem engedik vissza otthonába, „nem járul hozzá a két egymás mellett élő nép zavartalan barátságához”.392 A hozzá forduló panaszosok ügyében rendszeresen interveniált a szlovák hatóságoknál 1949 tavaszán Vándor József pozsonyi konzul is. Megpróbált közbenjárni az érdekükben Viliam Širokýnál, az SZLKP elnökénél és Štefan Bašťovanský főtitkárnál tett látogatásai során is, akik figyelmét több alkalommal felhívta a deportáltak elhelyezése során tapasztalt visszásságokra. Bašťovanský előtt szóvá tette többek között a dél-szlovákiai pártfunkcionáriusok 1949. március 22-i érsekújvári értekezletén elmondott beszédének azt a kitételét, amely a hazatérő magyarok elhelyezésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „senkinek nem áll jogában hozzányúlni másnak a vagyonához, még akkor sem, hogyha saját volt tulajdonáról van szó, amit jogerősen elkoboztak”. A konzul érvelése szerint a deportálásból hazatértek esetében nemigen lehetett szó ,jogerős elkobzásról”, mivel a 88. számú elnöki dekrétum, amelyre hivatkozva az akciót végrehajtották, nem ad lehetőséget a munkaszolgálatra behívottak vagyonának elkobzására, már 389 MNL OL, PF-TÜK, 16. d., 266/pol-l 948. A deportált magyarok letelepítése és hazatérése. 390 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d„ 586/pol-1949. 391 MNL OL, PN-TÜK, 35. d., 26/biz-1949. A deportált magyarok letelepítése és hazatérése; MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d., 682/1949. Rubin Péter követségi titkár szlovákiai útja; MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d., 1445/1949. Hazatért csehországi deportáltak panaszáról felvett jegyzőkönyvek felterjesztése; uo. 3100/1949. Látogatás Bašťovanský KSS-főtitkámál; uo. 3804/1949. A deportálásból visszatértek elhelyezése. 392 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d„ 01243/pol-1949.
