Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
7. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság... 143 Csehszlovákiában maradó magyarok teljes jogú állampolgárokká válnának.324 A látogatásból a csehszlovák fél azt szűrhette le, hogy a Szovjetunió nem óhajtja az ellentétek továbbélését, s jó néven venné a csehszlovák-magyar kapcsolatok rendezését. A harmadik tényező, amely a csehszlovák kommunistákat a magyar kisebbséggel szembeni politikájuk módosítására késztette, a magyar kommunista párt- és állami vezetés volt. A magyar kommunisták már a Kominform 1947. szeptemberi alakuló ülésén Csehszlovákia magyarellenes politikájában jelölték meg a két ország közötti együttműködés és a népi demokráciák egységes frontja létrehozásának legfőbb akadályát,325 majd 1948 folyamán egyre határozottabb nyomást gyakoroltak Prágára a csehszlovákiai magyarság helyzetének pozitív értelmű rendezése érdekében. A magyar kormány előbb Bolgár Elek prágai követ által 1948. április 19-én átadott jegyzékében tiltakozott a magyar kisebbség folytatódó jogfosztása, a magyar nyelvhasználat üldözése és a vagyonelkobzások ellen, és a sérelmek orvoslásának elmaradása esetére kilátásba helyezte a lakosságcsere végrehajtásának felfüggesztését is.326 Ajegyzék nyomatékosítása érdekében Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt (MKP) főtitkára másnap, április 20-án pártvonalon is megkereste Prágát. Rákosi a CSKP vezetéséhez intézett levelében hangsúlyozta, hogy az MKP vezetése „semmilyen körülmények között nem fog belenyugodni a befejezett tények politikájába”, s leszögezte, hogy az MKP a szlovákiai magyarsággal szembeni politikát a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapelveivel összeegyeztethetetlen, polgári nacionalista nemzetiségi politikának tartja.327 Miután az április 19-i jegyzékre és Rákosi másnapi levelére nem érkezett érdemleges csehszlovák válasz, a magyar kormány június 4-én újabb jegyzékben sürgette a nemzetiségi indoklással kibocsátott vagyonelkobzó végzések visszavonását, az érintettek kártalanítását, a deportáltak szabad költözési jogának biztosítását, vagyis hazatérésük engedélyezését, a magyar munkavállalóknak a csehekkel és szlovákokkal való egyenlő elbírálását, s a magyarok vagyonára kiírt ún. nemzeti gondnokság megszüntetését.328 A jegyzékre azonban, amely hét napon belüli választ kért, a megadott határidőn belül ismét nem érkezett kielégítő válasz, ezért a magyar fél 1948. június 12-én azonnali hatállyal felfüggesztette a lakosságcsere végrehajtását. 324 Archiv Ministerstva zahraničních vëci ČR (Cseh Köztársaság Külügyminisztériumának Levéltára), Teritoriálni odbory - obyčejné 1945 - 1959, Maďarsko (Területi osztályok - rendes iratok 1945-1959, Magyarország), 22. d., Záznam o rozhovoru s 1. tajemníkem zdejSího sovétského velvyslanectví o otázce Mad’arű v ČSR. Vö. HocKOBa, X.: BeHrepcKoe mchhuhhctbo b LIexoc:ioBaKHH n cjioBauKoe - b Beurpuu: peitietme yuacTH. In Mapamta, B. B. (otb. pea.): i. m. 305-306. p.; Nosková, Helena: Ztráta tolerance v autoritativním režimu Československa, ln Nosková, Helena a kol.: K problémûm menšín v Československu v letech 1945-1989. Praha, Ústav pro soudobé dèjiny AV ČR /Študijní materiály Ústavu pro soudobé dëjiny AV ČR/, 2005, 106. p. 325 Révai József 1947. szeptember 26-án elhangzott felszólalását közli BonoKHTtwa, T. B. (otb. pete): Coeemcmü tpanmop e Bocmonnoü Eepone 1944-1953. T. 1. 1944-1948. JJoKyMenmbi. MocKBa, PoccroH, 1999, 492-495. p.; magyar fordításban Vida István (szerk.): Iratok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1944. október - 1948. június. Dokumentumok. Budapest, Gondolat Kiadó, 2005, 288-291. p. 326 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 49. d., 217/pol/res-1948. Tiltakozó jegyzék újabb nemzetiségi sérelmek ügyében. 327 Sipos Péter: i, m. 715. p. 328 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 49. d., 350/pol/res-1948, Jegyzék a csehszlovák kormányhoz.
