Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)

A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)

134 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... A magyarellenes népbíráskodás szimbólumának tekinthető Esterházy János grófnak, a szlo­vákiai Magyar Párt volt elnökének az elítélése, akit a Szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptem­ber 16-án - annak ellenére, hogy ő volt a háborús szlovák törvényhozás egyetlen képviselője, aki nem szavazta meg a zsidó lakosság deportálását lehetővé tévő törvényt - halálra ítélt.281 A magyar elítéltek magas számával, s a szlovákiai magyarság vezetőjének tekintett Esterházy elítélésével a hatalom a magyarok háborús bűnösségét, jog- és vagyonfosztásának, valamint kitelepítésének jogosságát igyekezett igazolni.282 A teljes jog- és létbizonytalanság állapotába került szlovákiai magyarság alapvetően Magyarországtól remélt védelmet az üldöztetéssel szemben. Magyarországtól vártak segítséget a magyar kisebbség érdekvédelmi harcát felvállaló illegális érdekvédelmi szervezetek, köztük a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség is, amelyek emlékiratok sokaságában tájékoztatták a magyarországi állami és egyházi szerveket a csehszlovákiai magyarság helyze­téről.283 A magyar kormányzat igyekezett a lehető legtöbbet megtenni az üldözött magyar kisebbség érdekében, lehetőségei azonban meglehetősen korlátozottak voltak, s nem volt abban a helyzetben, hogy akaratát érvényesíthesse. A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellenőrzése alá helyezett, szűk nemzetközi mozgástérrel rendelkező s Csehszlovákiával még csak diplomáciai kapcsolatban sem álló magyar kormány egyedül a SZEB-hez fordulhatott panaszaival. A magyar Külügyminisztérium 1946 júliusáig, azaz a béke­­konferencia kezdetéig összesen 184 jegyzékben hívta fel a SZEB figyelmét a csehszlovákiai jogsértésekre és kérte közbelépését a magyar kisebbség érdekében, erre azonban egyetlen eset­ben sem került sor.284 A magyar kisebbség sérelmeinek dokumentálásában, a magyar kormány tájékoztatásában, a kormány és a csehszlovákiai magyarság kapcsolattartásában pótolhatatlan szerepet vállalt a két magyar képviseleti szerv. Az állampolgárságától megfosztott, vagyonából kiforgatott, munka­­vállalási lehetőségét elveszített s a kitelepítés által fenyegetett magyar lakosság ösztönszerűen Magyarországtól és az azt megtestesítő prágai és pozsonyi magyar képviselettől várt segítséget és jogvédelmet a csehszlovák államhatalommal szemben. Wagner Ferenc pozsonyi magyar meghatalmazott az áttelepítésre kijelölt magyarok hatékonyabb érdekvédelme céljából Somorja, Komárom, Érsekújvár, Párkány, Léva, Losonc és Kassa központokkal fokozatosan megszervezte a Meghatalmazotti Hivatal körzeti irodáit,285 amelyek felállítása megkönnyítette 281 Čas, 1947. szeptember 18. Esterházy odsúdený na trest smrti povrazom, 2. p. 282 A szlovák népbíráskodás és a lakosságcsere összefüggéseire 1. Szabó Károly: A szlovák népbírósági gyakorlat (1945. május 15-től - 1947. december 31-ig) és a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény közötti kapcso­lat. In Vigh Károly: A szlovákiai magyarság kálváriája 1945-1948. Budapest, Püski, 1998, 147-159. p. 283 Az illegális érdekvédelmi mozgalmakra 1. Tóth László (összeáll.): „Hívebb emlékezésül... ” i. m.; Tóth László: Hontalanok. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéhez 1945-1948/1949. Emlékiratok, naplók, levelek, versek, novellák, egyéb írások. Pozsony, Kalligram, 2014; Szarka László: Kisebbségi önvédelem Csehszlovákiában. A Magyar Demokratikus Népi Szövetség 1945-1949. In Ablonczy Balázs - Ifj. Bertényi Iván - Hatos Pál - Kiss Réka (szerk.): Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kása László szü­letésnapjára. Budapest, BIP, 2002, 538-548. p., Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség. In Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tisz­teletére. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2007, 83-108. p. 284 A 184 jegyzék listáját közli Hungary and the Conference of Paris. Volume 11. Hungary’s international relations before the Conference of Paris. Budapest, Hungarian Ministry for Foreign Affairs, 1947, 155-163. p.; vö. Földesi Margit: Kitelepítés, lakosságcsere és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság. In Molnár Imre - Szarka László (szerk.): i. m. 127-132. p. 285 Szabó Károly és munkatársai (Berecz Kálmán és E. Szőke István): i. m. II. kötet. 50. p.

Next

/
Thumbnails
Contents