Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
6. A Magyar Bizottság 115 hogy a magyar lakosság kitelepítését korábban támogató szovjet, valamint a magyar kommunista párt- és állami vezetés is egyre határozottabb nyomást gyakorolt Prágára a magyar kisebbség helyzetének pozitív értelmű rendezése érdekében. A magyar pártvezetéssel történt tárgyalásokkal párhuzamosan előbb 1948. július 19-én a CSKP KB Elnöksége, majd szeptember 27-28-án az SZLKP KB, szeptember 30-án pedig a prágai kormány ülésén is döntés született a magyarság helyzetének rendezéséről. Az elfogadott határozatok kilátásba helyezték a magyarok csehszlovák állampolgárságának visszaadását, mezőgazdasági vagyonuk elkobzásának felfüggesztését, a Csehországba deportáltak hazatérésének lehetővé tételét, a magyar nyelvű oktatás újraindítását, magyar nyelvű sajtótermékek megjelentetését, valamint hogy a magyar lakosság a már meglévő társadalmi szervezetekben és egy magyar kultúregyesületben tömörülhessen. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor megengedhetetlennek tartották bármiféle kisebbségi statútum elfogadását, magyar politikai tömörülés vagy párt létrehozását, csakúgy, mint a reszlovakizáltaknak a magyarság soraiba való visszatérését, megakadályozva többek között, hogy gyermekeik magyar iskolai osztályokat látogassanak.222 Az SZLKP KB Politikai Titkársága már a magyarsággal kapcsolatos pártdöntések előkészületei során, 1948. július 13-án határozatot hozott arról, hogy ki kell dolgozni a magyarok pártba való felvételének irányelveit, egyúttal elrendelte egy olyan bizottság felállítását, amelynek feladata lesz többek között a magyar ifjúság felkarolására, a magyar kulturális szövetség megszervezésére és magyar sajtótermékek megjelentetésére vonatkozó javaslatok előkészítése.223 A magyarkérdéssel foglalkozó s a későbbiekben Magyar Bizottság néven fellépő bizottság létrehozására azonban meglehetősen hosszú idő elteltével, az SZLKP KB Politikai Titkárságának 1948. november 12-i ülésén került sor. A Politikai Titkárság a júliusi határozat végrehajtásával megbízott Koloman Moško224 KB-titkár előterjesztése alapján a bizottság elnökévé Dániel Okáli belügyi megbízottat, tagjaivá pedig a két világháború közötti csehszlovákiai kommunista mozgalom magyar pártmunkásait: Major Istvánt, Lőrincz Gyulát, Kugler Jánost, Rabay Ferencet és titkári minőségben Fábry Istvánt nevezte ki.225 Személyi összetétele, de még inkább elnökének személye ugyanakkor mintegy determinálta a bizottság mozgásterét és jogköreik s előrevetítette, hogy a pártvezetés a bizottságnak nem valamiféle érdekvédelmi szerepet szán, hanem csupán a magyarsággal kapcsolatos párthatározatok előkészítését és végrehajtásának elősegítését. A Politikai Titkárság november 12-i határozata szerint a bizottság a párt Központi Bizottságának segéd- és tanácsadó szerve lesz, semmiféle formában nem léphet fel nyilvánosan, munkáját a KB Elnökségének irányelvei alapján fogja végezni, javaslatait minden esetben az Elnökségnek kell előterjesztenie, s az Elnökségnek kell azokat jóváhagynia.226 222 Vartíková, Marta (zost.): i. m. 699-755. p.; Kaplan, Karel: i. m. 145-150. p.; Bamovský, Michal: i. m. 169-174. p. 223 SNA, ÚV KSS, 1. d., Zápisnica zo schôdzky Politického sekretariátu KSS, zo dňa 13. júla 1948. 224 Koloman Moško, azaz Moskovics Kálmán a két világháború között még magyar baloldali lapok szerkesztője, 1936-1938-ban a CSKP Magyar Nap című népfrontos napilapjának főszerkesztője volt. 225 Major 1945 után a párt pozsonyi Pravda Kiadóvállalatának vezérigazgatója, Lőrincz a kiadó munkatársa, Kugler kassai városi párttitkár, Fábry tornaijai járási párttitkár, Rabay a pozsonyi városi nemzeti bizottság képviselője volt. 226 SNA, ÚV KSS, 1. d., Zápis zo schôdzky Politického sekretariátu ÚV KSS dňa 12. novembra 1948.
