Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)

Előszó

Előszó A távolabbi és közelmúltban egyaránt számtalanszor hangsúlyozott, közismert tény, hogy noha a felvidéki, szlovákiai magyar közösség lassan egy évszázados múltra tekint vissza, történel­mének tudományos igényű feldolgozása máig a szlovákiai és az egyetemes magyar történetírás nagy adósságai közé tartozik. Ennek oka számos szubjektív és objektív tényezőre vezethető vissza, amelyek közül itt csupán a kisebbségek történetének kutatását nem támogató egykori pártállami keretekre, a megfelelő intézményi háttér ezzel szorosan összefüggő és csupán az utóbbi másfél-két évtizedben enyhülő hiányára, a források feltáratlanságára és az egyes rész­kérdéseket az alapkutatások szintjén feldolgozó tanulmányok csekély számára kívánom felhív­ni a figyelmet. Ezen adósság legalább részbeni pótlására tettünk kísérletet már a (cseh)szlovákiai magyar­ság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus összefoglalásával, majd pedig a történeté­nek egyes korszakaira vonatkozó források feltárásával és közreadásával.* Ugyanezt a célt szol­gálja a Fél évszázad kisebbségben című kötet is, amely - noha átfogó szintézisre továbbra sem vállalkozik - tíz fejezetben tárja az olvasó elé a szlovákiai magyarság második világháború utáni közel fél évszázadának egy-egy epizódját, illetve teszi közzé az ezzel kapcsolatos kutatá­si eredményeket. A tíz fejezetet, a kisebbségi magyar közösség történetének egyes meghatározó dátumai (1945-1948, 1948-1956, 1968, 1989) köré csoportosítva, négy témakörbe rendeztük. A honta­lanság évei és a bársonyos forradalom közötti eseményeket felvázoló első fejezetet a jogfosz­­tottság éveinek történéseivel: a csehszlovák-magyar lakosságcserével, a csehországi deportá­lással, a reszlovakizáctóval és a belső telepítéssel foglalkozó fejezetek követik. Mivel az 1945 és 1948 közötti időszak a felvidéki magyarság történetének nemcsak a legtragikusabb, hanem a pártállami években a leginkább elhallgatott fejezetei közé is tartozott, természetes, hogy a rend­szerváltást követően a kutatók érdeklődésének egyenesen a középpontjába került, olyannyira, hogy mára közösségünk történetének legfeldolgozottabb korszakává is vált. Munkánkban ezért nem az egyes események immár jól dokumentált politikai hátterének és eseménytörténetének bemutatására törekedtünk, hanem a kevésbé ismert szlovák telepítési és reszlovakizációs terve­zetekről, mindezek eltérő területi vonatkozásairól és mérlegéről nyújtunk áttekintést. * Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Nostra Tempora, 13./, 2006; Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Fontes Históriáé Hungarorum, 3./, 2008; Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kap­csolatos dokumentumaiból. Spisy k dejinám Maďarov v Československu v rokoch 1948 - 19561. Výber z dokumentov československých štátnych a straníckych orgánov o maďarskej menšine. Somorja/Šamorín, Fórum Kisebbségkutató Intézet/Fórum inštitút pre výskum menšín /Fontes Históriáé Hungarorum, 4.1, 2008; Popély Árpád (összeáll.): Csehszlovákia - 1989. A rendszerváltás éve a magyar diplomáciai jelentések tükrében. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 11. évf. (2009) 4. sz., 109-140. p.; Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közöt­ti történetéhez II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kap­csolatos jelentéseiből. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet /Fontes Históriáé Hungarorum, 5./, 2014.

Next

/
Thumbnails
Contents