Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
4. A baloldali alternatíva
A magyar szociáldemokrácia útja az önállóságtól a beolvadásig 97 azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amit a pozsonyi szociáldemokrata központ azonnal kihasznált, s szeptember 3-i pártkongresszusa a kassaiak ellenállását letörve úgy döntött, hogy 23 kiadott lapszám után beszünteti a Fáklya kiadását.413 Igaz, a határozat nem beszüntetésről beszélt, hanem arról, hogy az egységes pártsajtó kialakítása érdekében a Fáklyái összevonják a Munkásujsággal. A kassai kerületi titkárság megalakulása ellenére a párt súlypontja továbbra is Pozsonyban maradt, s a dél-szlovákiai regionális központok közül csupán Losoncon, Léván és Komáromban volt látható a párt. Ez utóbbi helyen egyrészt a parlamentben is helyet foglaló Földessy Józsefnek, illetve az 1923-ban a város polgármesterévé választott Csizmazia Györgynek köszönhetően. A szervezeti újjászervezés azonban nem tudta megállítani a választóknak azt az elvándorlását a párttól, amely a CSKP megalakulásával kezdődött. A talajvesztés okai még nem feltártak, feltehetően azonban belejátszott a szociáldemokráciából való általános kiábrándulás, amely a csehszlovák és a német baloldalt is sújtotta. A magyar szociáldemokratáknak az sem tett jót, hogy a csehszlovák szocdemek a kormány egyik vezető pártjaként jelentős felelősséget viseltek a koalíció magyarellenes intézkedéseiért, ami a magyar választók előtt még inkább kompromittálta a szociáldemokrata eszméket. Különösen annak fényében, hogy a kommunisták a nemzetiségi kérdésben határozottabb és bátrabb hangot ütöttek meg, mint a Fehér és Mayer vezette szociáldemokraták. Szellemiségét tekintve a CSKMSZMP a hagyományos szociáldemokrata értékek mellett tette le voksát. Programjában nagy szerepet kapott két, a szlovenszkói magyarság számára létkérdéssé váló probléma: a földreform igazságos végrehajtásának, illetve a nemzeti autonómia bevezetésének a követelése. A földreform esetében elsősorban nem annak tényét, hanem etnikai vetületeit s a pártlap által sovinisztának nevezett telepítéspolitikát bírálták.414 Mint már jeleztük, a magyar szociáldemokrácia respektálta a versailles-i határokat, de a centralista államberendezést elutasította, s helyette egy nemzeti autonómiákból felépülő csehszlovák állam elképzelését támogatta. „Mi nemzeti és nem területi, magyar és nem szlovenszkói autonómiát kérünk” - hangzott el a nemzetiségi kérdés előadójának, Mayer Samunak a szájából a magyar szociáldemokraták 1921-es kongresszusa által nagy tapsot kapott jelszó.415 Mint az 1922-ben közzétett programjuk jelzi, a gyakorlatban ezt olyan egynyelvű kerületek kialakításával képzelték el, amelyek széles körű önkormányzattal bírnának. Az egyes nemzetiségek pedig országos hatáskörű nemzeti tanácsokat választanának, amelyek az adott nemzetiség kulturális és oktatási ügyeit intéznék.416 A szociáldemokratákat a határrevízió követelésétől egyebek között a magyarországi rendszer ellenforradalmi jellege és a munkásmozgalommal szembeni olykor durva fellépése is távol tartotta. így az 1921 őszén bekövetkezett királypuccs kapcsán a német-magyar szociáldemokrácia nevében a képviselőházban felszólaló Wittich a szudétanémet szociáldemokrácia Kari Čermák képviselő által ismertetett nyilatkozatához csatlakozva kifejezte a szlovákiai német és magyar szociáldemokrácia elkötelezettségét a Horthy-rendszer által megtestesített reakció és a Habsburg-restauráció elleni harcban.417 A magyar szociáldemokráciának a Munkásujságban leközölt határozata pedig kimondta, hogy a „magyar proletari413 Fáklya, 1922. szeptember 30., 1. 414 Uo. 3. és 1922. július 30., 3. 415 Munkásujság, 1921. június 26., 1. 416 Fáklya, 1922. május 13., 1-3. 417 Digitálni knihovna NS RČS 1920-1925, Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly. 90. schűze, Stfeda 26. fíjna 1921. http://www.psp.cz/eknih/1920ns/ps/stenprot/090schuz/s090003.htm Letöltve: 2011. október 20.
