Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
3. Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében
88 Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében 1930 végén már teljes gőzzel folyt a pártalapítás, amely terv mögött egyes jelentések szerint Juraj Slávik belügyminiszter állt, a kassai német konzul pedig Beneš érdekeltségét említi,370 aki állítólag a megerősödő magyar revíziós törekvések miatt szerette volna, ha magyar aktivisták is lennének a kormányban. Szappanos Lajos, aki az új projekt egyik mozgatója volt, a szlovákiai mezőgazdasági tanács elnökével, Matej Metod Bellával is felvette a kapcsolatokat, aki a csallóközi gazdák nagy megelégedésére állami szubvenciókat ígért nekik.371 Mindezeket követően egy 1931 vízkeresztjén tartott tanácskozáson Lelleyék véglegesen rászánták magukat arra, hogy nyíltan a választók elé lépjenek, s döntés született arról is, hogy az új párt a Szappanos vezette gazdasági mozgalom szervezeteire épülve az Országos Gazdasági Egység nevet fogja viselni.372 A pártalapítás időpontját február 22-re tűzték ki. Ezen a napon az előzetes elképzelések szerint mintegy 1500-2000 főt vártak Pozsonyba, akiket különvonatokkal kívántak a Csallóközből a szlovák fővárosba szállítani.373 A siker érdekében a párt előkészítő bizottsága, amelyben Szappanos Lajos mellett más ismert név nem szerepelt, levélben szólította meg a csallóközi községek bíráit, s hívta a községek lakosságát a pozsonyi alakuló gyűlésre.374 Az előkészületeket az új párt fölött bábáskodók közötti ellentétek napvilágra kerülése zavarta meg, elsősorban Zay Károly azon nyilatkozatai, melyek szerint elhibázott lépés a gazdasági szerveződést politikai párt formájába transzformálni. Ennél is nagyobb vitákat váltott ki Lelley személye, akit az előzetes döntések alapján a párt elnökévé akartak választani. A volt OKP-vezető ilyen nyílt szerepvállalását többen kifogásolták, mivel úgy vélték, hogy ez túl nagy támadási felületet fog nyújtani, amit az OKP és az MNP ki is fog majd használni. Lelley elnöksége ellen foglalt állást többek között Kaiser Gyula, aki sötétbe ugrásként jellemezte a párttá való alakulást, és Zay Károly is, aki a pártalapító gyűlés előtt egy-két nappal még Prágában lobbizott Lelley ellen.375 A PMH értesülései szerint Zay és a hozzá csapódó Mohácsy, valamint Lelley között a Csomorféle magyar szekció erős embere, Štunda közvetített, de eredménytelenül.376 Mindennek feltehetően komoly szerepe volt abban, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egység (OMGE) február 22-i nyilvános gyűlése, annak ellenére, hogy bejelentették az új párt megalakulásának szándékát, látványos kudarccal zárult. A pozsonyi Vigadó épületébe ugyanis a beharangozott kétezer fős tömeg ellenére csupán mintegy kétszázötvenen érkeztek meg (ebből 59 fő a csallóközi különvonattal377), amit a szervezők a behavazott és járhatatlan csallóközi utakkal igyekeztek megmagyarázni, a Magyar Szó pedig Dzurányi László, Törköly és Tarján Ödön „álságos” ellenpropagandáját emlegette a kudarc okaként.378 Legalább ilyen beszédes volt azonban az a tény is, hogy a pártalapítás mögött álló „nagyágyúk” közül néhányan el sem jöttek (Zay Károly, Jánoky-Madocsány, Mohácsy). Az aktivizmus koronahercege, Lelley Jenő megjelent ugyan, de nem szólalt fel. Pedig a neki felajánlott elnöki tisztséget elfogadó és az új párt irányvonalát kijelölő beszédét már jó előre elkészítette, sőt azt (mi másért, mint jóváhagyásra) a kormányszerveknek is eljuttatta.379 Az előkészített beszéd Lelley korábban már meg370 Manfred: Deutsche 3, i. m. 113. dók. 269. 371 MOL, K-64, 42. cs. 7 t. 89res.pol. /1931. 372 MÓL, K-64, 42. cs. 7 t. 56res.pol. /1931. 373 NA, f. PMV-AMV 225, k. 913, 225-913-3, 2910. 374 PMH, 1931. február 21.. 3. 375 NA, f. PMV-AMV 225, k. 913, 225-913-3, 2910. 376 PMH, 1931. február 11., 5. 377 PMH, 1931. február 24., 3. 378 Magyar Szó, 1931. március 1., 2. 379 AMZV, f. III. sekce, k. 665, fasc. 6.
