Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
3. Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében
Szent-lvány nemzeti reálpolitikája 65 elérhetnék. A magyar pártvezér úgy vélte, hogy az általa megjelölt pártok256 bevonásával - amelyekkel előzetes tárgyalásokat erről már folytatott - egy olyan, optimális esetben 82 képviselővel, reálisabban nézve kb. 60 képviselővel rendelkező kisebbségi blokkot lehetne létrehozni, amelyet a parlamenti erőviszonyok mellett semmilyen fontos kérdésben nem lehet majd megkerülni, s amelynek szavazataira a cseh polgári pártok rá lesznek szorulva. Bár a tervezet szerint a kisebbségi blokkban részt vevő pártok közötti kapocs az aktivizmus lenne, Szent-lvány a kormányba lépés gondolatát elutasította, s úgy vélte, hogy arra csak a kisebbségi pártok alkotmányjogi programjának, vagyis a centralista modell helyett egy a nemzeti autonómiákra épülő állam megvalósulása esetében kerülhetne sor. Szent-lvány tervezetének azonban épp az volt a gyengesége, amire ő a kisebbségi blokk erejét alapozta, vagyis a jelzett pártok összefogásának kérdése. Az MNP vezére által felsorolt pártok ugyanis alapvetően eltérő stratégiák és ideológiák mentén politizáltak, s ahogyan az MNP és az OKP is nehezen tudott együttműködni, az ún. aktivista német pártok és a nacionalista német pártok között is nagyok voltak a távolságok. Nem is beszélve Hlinka Szlovák Néppártjáról, amely csupán Szlovákia egészére nézve támogatta az autonómiát, de a nemzetiségi területek autonómiáját már elutasította. A fenti gondolatmenet alapján Szent-lvány reálpolitikájának más hangsúlyai is lehettek, mint amire a sajtóban és a parlamentben történő megszólalásai alapján következtethetünk. Ez a fajta kettős beszéd azonban némileg érthető, hiszen Budapest és a szlovákiai magyar választók elvárásai nem mindenben estek egybe, s az MNP-vezér láthatóan mindkét tényező felé azt kommunikálta, amit azok vártak tőle. Ettől függetlenül azonban a hosszú távú alkotmányjogi célkitűzések mellett Szent-lvány elsősorban a magyarságon esett azon legfontosabb - leginkább gazdasági jellegű - sérelmek (elsősorban a földreform ügye), megoldását remélte a kormányzattal való kooperációtól, amelyekről előzetesen már bizalmas megbeszéléseket is folytatott Milan Hodžával, illetve az Állami Földhivatal erős emberével, Jan Voženílekkel.257 Politikájuk sikere érdekében azonban az MNP vezetőinek két ellenféllel is meg kellett küzdeniük. Az egyik Prága volt, amely jól láthatóan semmiféle lényegesebb nemzetpolitikai engedményt nem kívánt az MNP kormányba lépésének fejében megígérni. Ennél is nagyobb ellenállást tanúsított azonban Szent-lvány terveivel szemben az OKP és a hivatalos budapesti politika, amelyek bármiféle, Prágával kötött paktumban a trianoni békeszerződés legitimálását látták. A hivatalos budapesti álláspontra nem kis befolyással bírt a keresztényszocialisták volt képviselője, az ezekben a hetekben Veszprém megye főispánjává kinevezett Körmendy-Ekes Lajos, aki szintén hevesen ellenzett minden aktivista kísérletet. Nem csoda, hogy Szent-Iványnak az augusztus 4-i, Bethlen István miniszterelnökkel és Szüllő Géza OKP-elnökkel való egyeztetésen kemény bírálatokat kellett meghallgatnia, s - vélhetően Bethlen nyomására - egy hét pontból álló egyezményt is kénytelen volt Szüllővel megkötnie.258 Ebben ígéretet kellett tennie, hogy: 1. mindent megtesz azért, hogy a BdL ne lépjen be a kormányba; 2. a kormányzat MNP általi támogatása nem lesz állandó jellegű; 3. ha a két magyar párt között a parlamenti taktika tekintetében ellentétek merülnek fel, azokat egy pártközi bizottság elé viszik megtárgyalásra; 4. ha ez a bizottság sem tud megegyezést teremteni, akkor az ügyet a legilletékesebb tényező (a magyar miniszterelnök - SA) elé terjesztik; 5. elfogadják, hogy a fontos kérdésekben a legilletékesebb tényező dönt; 6. a pártszervezés terén tilos a két magyar párt közötti versengés; 7. a vitás kérdésekben dönteni hivatott bizott256 Magyar Nemzeti Párt, Országos Keresztényszocialista Párt, Hlinka Szlovák Néppártja, Bund der Landwirte, Német Keresztényszocialista Párt, Német Nemzetiszocialista Párt, Német Nemzeti Párt. Uo. 257 MOL, K-64, 17. cs. 7. t. 346res.pol./1926. 258 MÓL, K-64, 17. cs. 7. t. 394res.pol./1926.