Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
2. A magyar aktivizmus kezdete (1920 - 1925)
A földreform mint az aktivizmus ösztönzője. A köztársasági magyarok mozgalma 55 nül, hiszen beszédeiben gyakran hivatkozott Áchimra, s a párt gutái szervezete, amíg a tagság ki nem ábrándult, Achimnak szobrot akart állítani a nagyközségben. Csömör alakját a kiadvány egy falusi szegényparaszt család sarjaként rajzolta meg, aki „mindössze abban különbözött a többi magyar földművesgyerektől, akit korán munkába fogtak, hogy tudásra is vágyódott”.203 204 A fiatal Csömör 11 éves korától napszámba járt, 15 éves korában már kaszásként aratott. Életében a fordulópontot az a két év jelentette, amikor 19 éves korától két éven keresztül egy kispesti gépgyár vasöntödéjében dolgozott. Ott munka után sokat olvasott, s így „nem csak érezte, hanem értette is a magyar paraszti sors tragédiáját”.205 Az államfordulat azonban ismét szülőfalujában, Farnadon érte, ahol a feltörekvő ifjú a községi képviselő-testület tagjává vált, majd „amikor az itteni magyar urak újságjai szerint bűn és hazaárulás volt, ha egy magyar földmíves elhiszi egy csehszlovák miniszter földet ígérő szavát”, beállt Hodža zászlaja alá. így amikor 1923-ban megindult a köztársasági magyar párt szervezése, egyfajta helyzeti előnnyel indult, s gyorsan a párt élére tornázta fel magát, s ott maradt a magyar szekció időszakában is. A parlamenti képviselői helyről 1929-ben ugyan lemaradt, ám tartományi képviselő lett, 1935-től pedig az Agrárpárt színeiben parlamenti képviselő is. Közben a földbirtokreform kedvezményezettjeként 60 holdnyi birtokhoz jutott a Lévához közeli Nagykálnán, amellyel a volt szegényparaszt immár a jómódú gazdák közé küzdötte fel magát. Mint a róla a családi legendáriumban megőrzött történetek jelzik,206 származását azonban nem feledte, gazdaságát saját maga vezette, s amikor nem volt Prágában, ugyanúgy elvégzett mindent a ház körül, mint gazdatársai. Nem mellékesen Csömört a prágai politika - annak ellenére, hogy az államnyelvet csak gyengén beszélte- teljesen megbízhatónak és az Agrárpárt lelkes hívének könyvelte el.207 Rajta kívül azonban a pártnak nem nagyon volt más befolyásos vezetője, hacsak a szlovák nemzetiségű Štefan Štundát nem említjük. A magyarul anyanyelvi szinten beszélő Štunda az Agrárpárt bizalmi embereként épült be a magyar republikánusok közé. S nem csupán a hivatalos politika kezelte őt így, hanem - jól láthatóan - ő is elhitte magáról, hogy jogosan képviseli a magyar földműveseket. Párton belüli pozíciója végig erős maradt, s miközben hosszú éveken át töltötte be a pártlap felelős szerkesztői tisztét, 1929-től 1939-ig parlamenti képviselő is volt. A húszas évek végére a magyarországi emigránsok jórészt lekoptak a pártról, s így a Csömör és Štunda mögötti második vonalat, beleértve a pártelnökség tagjait is, a regionális pártszervek- általában földműves - képviselői alkották. Az Ipoly mentén ilyen volt a földmunkások szakszervezetének egyik vezetője, a Köztársasági Magyar Földmunkás szerkesztője, Duba András, a Csallóközben a nagyudvarnoki Posztós József és a nemeshodosi Hodossy Vince, a Bodrogközben Hajdok József szőlőskei gazda, s befolyásos személyiség volt a párton belül a szövetség érsekújvári kerületi elnöke, Rajhona Aladár. Az agrárpárti magyar szekció egyik nagy gyengesége az értelmiségi holdudvar szinte teljes hiányából származott, hiszen a pártvezetésen belül csupán az első pártfőtitkár, a később a szövetség sajtó- és kultúrreferensi tisztségét betöltő Békefi Sándor, illetve Štefan Štunda volt értelmiségi. 203 Magyarság, 1936. szeptember 27., 3. 204 Gyürki: Köztársasági, i. m. 181. 205 Uo. 182. 206 Tóth Gabriella (szül. Csömör) közlése. Az interjú 2012. november 16-án készült. 207 NA CR, AMV-PMV 225, k. 669, 225-669-14
