Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)

2. A magyar aktivizmus kezdete (1920 - 1925)

A földreform mint az aktivizmus ösztönzője. A köztársasági magyarok mozgalma 47

akarják ütni a magyarságot az elérhető kevesebbtől. Mi nemcsak nem félünk a telepítéstől, sőt testvéri barátsággal annak eredményes fejlesztését tartjuk kívánatosnak, fenntartván azt a felfogásunkat, hogy az okosság és a távolabb nézés is azt parancsolja, hogy minden jogos magyar igénylő is kielégítést kapjon a fölösen rendelkezésre álló nagybirtokból.”172

Még nagyobb gondot jelentett azonban, hogy nem tudták teljesíteni földosztó ígéreteiket. Hiába volt tele a pártsajtó ígéretekkel és olyan félrevezető kommunikációval, miszerint a köztársaság már 700 ezer hold földet adott a magyaroknak,173 azt, hogy az Állami Földhivatal továbbra is kisemmizi a magyar igénylőket, nem lehetett letagadni. A magyaroknak adott földjuttatások kapcsán a Népújság nemegyszer önmagával is ellentmondásba került, hiszen fél év múlva már csupán 127 ezer holdnyi, a párt által a magyarok számára megszerzett földről írt,174 miközben még ez is messze volt a valóságtól. A fals ígéretek egyik legkirívóbb esetét a párt bázistelepülésének számító csallóközi nagyközség, Gúta esete jelentette. Ebben a mintegy 10 ezer lakosú községben ugyanis Csomorék erőteljes agitációja és ígéreteinek hatására 1923 nyarán már mintegy 1800 tagja volt a pártnak.175 Az Országos Keresztényszocialista Párttól, a szociáldemokratáktól és a kommunistáktól átcsábított földigénylőknek azonban csalódniuk kellett, hiszen az esztergomi érseki birtokok felparcellázása ugyan megtörtént, de a helyi igénylők csupán néhány száz hold harmadosztályú földet kaptak, s azt sem magántulajdonba, hanem csupán bérletbe.176 Ez pedig oly fokú elégedetlenséget váltott ki közöttük, hogy a KMFP népszerűsége gyors lejtmenetbe került a településen.

Csomorék látva, hogy a párt jövője múlhat ezen, s észlelve azt, hogy olyakor még az ellenzéki pártok is eredményesebben tudnak híveiknek ilyen vagy olyan juttatást kijárni, 1925 tavaszán Prágában az Agrárpárt központjában, majd az Állami Földhivatal vezetőinél is tárgyaltak 42 község magyar földműveseinek a földigényéről. Mint az Agrárpártról írt monográfiájában Matej Hanula is utal azonban rá, az Agrárpárton belül továbbra is érvényben volt az a stratégiai döntés - amit persze a szlovenszkói magyarok előtt elhallgattak -, mely szerint a magyaroknak földet magántulajdonba nem, csupán bérletbejuttatnak.177 Feltehetően ezt tudatosítva alapított a KMFP néhány héttel később Földbérlő Szövetkezetét, amelyet Csömör István mellett Dúchaj, az Agrárpárt szenátora vezetett. Az eredmények azonban elmaradtak, így hiába állította a Népújság azt, hogy a pártnak köszönhetően 20 ezer magyar családot juttattak már földhöz, s hamarosan további 30 ezer is földet kap,178 ezek az állítások nem fedték a valóságot. Ez pedig az 1925-ös választások előtt végzetessé vált a párt számára.

172 Idézi Korpás: A két világháború, i. m. 186-187.

173 Népújság, 1925. március 1„ 3.

174 Népújság, 1925. október 18., 1.

175 Vo. Angyal: Érdekvédelem, i. in. 97.

176 Angyal: „...engedjenek, i. m. 58.

177 Hanula: Za roľníka, i. m. 111.

178 Népújság, 1925. március 1.. 3.