Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)

2. A magyar aktivizmus kezdete (1920 - 1925)

A földreform mint az aktivizmus ösztönzője. A köztársasági magyarok mozgalma 41

elindított hetilap, a Népújság címe is ennek a rétegnek a megszólítására volt alkalmas. Egy Tardoskedden folytatott előkészítő megbeszélést követően a közelgő községi választások miatt meglehetősen sietve megalakuló szervezet 1923. április 29-én tartotta alakuló ülését - a célközönségtől térben és szellemiségben is meglehetősen távoli helyen: a pozsonyi Royal Szálló nagytermében. Az alapító összejövetelen a párt élére Csánki Aladárt választották meg, az elnökségbe pedig Csömör István (Farnad), Szolga Károly (Hidaskürt), Posztós József (Nagyudvarnok) és Zilizi János (Pered) kerültek,138 tehát a nagypolitikában ismeretlen és elsősorban falusi háttérrel rendelkező személyek. Az új pártnak a csehszlovák agrármozgalom szlovák prominenséhez, Hodžához való kapcsolódását jelzi, hogy az alakuló ülés után egy 30 tagú küldöttség kereste fel az akkor mezőgazdasági miniszteri tisztséget betöltő és „véletlenül” épp Pozsonyban tartózkodó politikust, s hűségnyilatkozatot tett neki.139 Az alapító ülést június 23- án már a párt első országos kongresszusa követte, amelyet a pozsonyi Megyeháza nagytermében rendeztek, s ahol 118 község képviseletében több mint 500 küldött jelent meg.140 Döntő többségük Délnyugat-Szlovákia községeiből, ami már előre jelezte, az új párt egyik nagy problémája az lesz, hogy a szlovenszkói magyar nyelvterület Ipolyságtól keletre eső régióiban nem fog tudni meggyökerezni.

Csánki Aladár karikatúrája a Népújság c. lapban (Népújság, 1923. május 6., 6.)

A párt hívószavai a kezdetektől fogva a földbirtokreformmal voltak kapcsolatosak. A Népújságban már április folyamán megjelent a „Szervezkedj, légy köztársasági, hogy az osztozkodásnál hoppon ne maradj” jelszó,141 amely meglehetős nyíltsággal fogalmazta meg azt, hogy a párt szervezői a földhöz jutás reményével kecsegtették a csatlakozókat. Ennek jegyében mind az áprilisi alakuló ülésen, mind pedig a júniusi alapító kongresszuson is elsősorban a földbirtokreform kérdése állt a felszólalások középpontjában, s ez volt az a téma, amely a pártsajtóban is a leggyakrabban felbukkant. A földkérdés olyan téma volt, amelyet az új párt vezetői minden szempontból ki akartak használni, hiszen lehetőséget adott az ellenzéki magyar pártok és a köztársasági magyar szövetség közötti különbségek kihangsúlyozására. Csánkiék szerint ugyanis a keresztényszocialisták az egyház, míg a kisgazdák az „ezerholdasok” érdekeit védték. Azt pedig, hogy a földreform során kevés föld jutott a magyar földműveseknek, Szent-Iványék bűneként kommunikálták, akik Csánkiék szerint „darutollas

138 Népújság, 1923. május 6. 2-3.

139 Hodža és a magyarok. In Köztársasági Magyar Földműves Kincses kalendáriuma 1938. Komárno, [k. n.] 1938, 73.

140 Népújság, 1923. június 24., 1.

141 Népújság, április 27., 6.