Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
2. A magyar aktivizmus kezdete (1920 - 1925)
Kitekintés: A szudétanémet aktivizmus 37 szélsőségesen nacionalista Csehszlovák Nemzeti Demokrata Párt (Československá strana národné demokratická - ČSND) felértékelődött pozícióit jelezte,121 s amelyet a kisebbségekkel való konzultáció nélkül fogadtak el, látható pozitívumai mellett is számos szempontból szűkítette a nyelvtörvényben megjelölt kisebbségi nyelvi jogokat.122 Ezáltal kiélezte a nemzetiségi viszonyokat, a szudétanémet területeken a lakosság heves demonstrációit váltotta ki, s úgy nézett ki, hosszú időre ellehetetlenítette a kormányzat és a nemzetiségek közötti párbeszédet. A németek kormányba való bevonása azonban mindkét félnek érdekében állt. A cseh-szlovák oldal a tisztán polgári kormányzat lehetősége mellett elsősorban a csehszlovák nemzetiségi politika helyes irányát akarta prezentálni, a német lakosság pedig gazdasági és társadalmi pozícióinak folyamatos csökkenését akarta megállítani. Az aktivisták kormányba lépését Walter Koch prágai német követ meglehetősen nyíltan, Gustáv Stresemann német külügyminiszter pedig - bár óvatosabban - szintén támogatta. Amint az utóbbi egy későbbi nyilatkozatában jelezte, „soha senkit nem hagytam kétségek között a tekintetben, hogy támogattam a németek aktív bekapcsolódásának kísérletét a csehszlovák politikába”.123 Ilyen előzmények után 1926 októberében két német párt, a BdL és a DCV belépett a kormányba. Az agrárpárti Franz Spina124 közmunkaügyi, a keresztényszocialista Robert Mayr- Harting pedig igazságügy-miniszterré avanzsált. A német aktivisták kormányba lépése - bár ma annak tűnhet - azonban korántsem jelentett valamiféle végleges cseh-német kiegyezést. A koalíció ugyanis merő pragmatizmusból, hatalmi-politikai érdekből született, s nem állt mögötte valós nemzetpolitikai megegyezés.125 Ezt jelzi, hogy a csehek nem kívántak a németektől lojalitási nyilatkozatot, a németek pedig nem szabtak olyan feltételeket a csehek felé, amelyek a nemzetállami keretek lebontását feltételezték volna. Azt, hogy az elvi közeledés helyett a pragmatikus megfontolások vezettek a csehszlovák-német koalíció létrejöttéhez, visszaemlékezéseiben Milan Hodža is megerősítette, aki a konstruktív nacionalisták szövetségének minősítette az új koalíciót.126 A német aktivisták kormányba lépésével új korszak kezdődött a csehszlovák belpolitikában, hiszen a csehszlovák kormánynak 1926-tól kezdődően egészen 1938 tavaszáig mindig voltak német nemzetiségű miniszterei, akik az aktuális hatalmi erőviszonyokhoz igazodva a német agrárok, a keresztényszocialisták vagy a szociáldemokraták közül kerültek ki. Az aktivista politika sikerét pedig az tette teljessé, hogy az ebbe a táborba tartozó pártok az 1929-es parlamenti választásokon az összes német szavazat mintegy 70%-át szerezték meg. 121 Egyes vélemények szerint Švehla miniszterelnök még a németek kormányba lépése előtt akarta elfogadnia rendeletet, mivel azt követően már nehezebb lett volna a koalíción belül egyezségre jutni. Vö. Tóth, Andrej-Novotný, Lukáš-Stehlík, Michal: Národnostní menšiny v Československu 1918-1938, Od štátu národního ke štátu národnostnímu? Praha, Filozofická fakulta UK Praha, 2012, 282. 122 Vo. Petráš, René: Menšiny v meziválečném Československu. Právni postavení národnostních menšín v první Československé republice a jejich mezinárodnéprávní ochrana. Praha. Karoiinum, 2009, 204. 123 Idézi Brügel: Češi, i. m. 254. 124 Spina, Franz (1868. október 5., Méstečko Trnávka -1938. szeptember 17.. Moravská Tfebová) - szudétanémet politikus és szlavista. Gimnáziumi tanár, majd egyetemi oktató, a húszas évek elején a prágai német egyetem professzora, majd dékánja. A politikával az államfordulatot követően került kapcsolatba. 1920-tól 1938-ig a német agrárpárt, a Bund der Landwirte képviselője volt a csehszlovák nemzetgyűlés képviselőházában. 1933 és 1936 között pártja elnöke volt. 1926-től több ízben is miniszteri posztot töltött be a csehszlovák kormányban. 125 A cseh-német koalíciónak ezt a pragmatikus oldalát emeli ki a téma egyik kiváló cseh szakértője, Jaroslav Sebek is. Vö. Sebek, Jaroslav: Prezident T. G. Masaryk a politika nëmeckého aktivismu v Československu 1918 - 1935. In Gebrhart, Jan-Kuklík, Jan (eds. ): Masaryküv sborník XIV 2006-2008. Praha, Ústav T. G. Masaryka. 2009, 182. 126 Hodža, Milan: Szövetség Közép-Európában. Pozsony. Kalligram. 2004. 147.
