Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
7. A magyar aktivizmus zsákutcája
A magyar aktivizmus csődje 1938-ban 161 netévé,665 s amikor Szlovenszkó déli részén a magyarországi propaganda hatására ismét téma lett a határrevízió. Nem beszélve arról, hogy a nemzeti szavazótáborok mozgósításának folyamatában maguknak a csehszlovák pártoknak is egyre kényelmetlenebbé váltak a saját magyar aktivistáik. Mindez pedig az aktivisták szempontjából természetesen nem kecsegtetett jó eredménnyel. Az Anschluss utáni hetekben az ellenzéki sajtóban egyre gyakrabban tűnt fel az EMP felhívása, amely arra szólította fel a magyar lakosságot, hogy lépjen be az Egyesült Pártba. S bár objektívnek mondható adataink a felhívás eredményességéről nincsenek, az EMP tagságának növekedését a rendőrségi jelentések is alátámasztják.666 Az EMP-be belépők részben az addigi pártonkívüliek közül, részben azonban a CSKP és az aktivista pártok táborából kerültek ki. Azt, hogy az aktivizmus eróziója milyen mértékű volt, nehéz lenne megítélni. Az bizonyos, hogy az ellenzéki sajtó olyan megállapításai, miszerint a polgárok egyes településeken tömegesen hagyták ott az aktivista pártokat, s „a történelmi idők elsöpörték az agrárok és szociáldemokraták »magyar« tagozatait”, túlzónak tűnnek.667 Az aktivista sajtó ezzel szemben meddőnek nevezte az EMP tagtoborzó igyekezetét, ami szintén nem fedi a valóságot. Akkor ugyanis az Agrárpárt magyar szekciója nem lett volna kénytelen saját tagságát megnyugtatni akaró nyilatkozatot kiadni: „a vezetőség megnyugvással vette tudomásul a tényt, hogy egy-két értéktelen kivételtől eltekintve a republikánus magyar földművesek elvhűségüket a mozgalmunk ellen irányuló egyre fokozódó ellenzéki propagandával szemben is beigazolták.”668 Ebben a helyzetben az aktivista szekciók számára maga a listaindítás sem volt egyszerű, hiszen az EMP a magyar egység látszatának megteremtése érdekében arra törekedett, hogy ahol lehetséges, ott csak egyetlen magyar lista legyen.669 A magyar többségű dél-szlovákiai településeken, mint például Komáromban, az Agrárpárt és a szociáldemokrácia általában a magyar szekció neve alatt indította jelöltjeit, hiszen így remélhették azt, hogy a helyi magyar lakosság mandátumhoz juttatja őket. A szlovák többségűeken viszont csupán az anyapárt listájára lehetett szavazni. Csak elvétve, néhány nagyobb vegyesen lakott településen voltak párhuzamos listák - mint például Losoncon, ahol a csehszlovák szociáldemokrácia listája mellett az Országos Magyar Szervezőbizottság is külön listát indított. Sajátos volt Pozsony esete, ahol a Szlovákia autonómiája mellett felsorakozó és többnyire az őslakosságot tömörítő pártok (Hlinkáék, az EMP és a Kárpátinémet Párt [KdP]), valamint a csehszlovakista Szlovák Egység a Csehszlovák Demokráciáért és Köztársaságért (szlovákul röviden Slovenská jednota - SJ) elnevezésű ad hoc koalíció között folyt éles harc a szavazatokért. Itt a magyar szociáldemokráciát komoly presztízsveszteség érte, hiszen a csehszlovák koalíció annak ellenére sem vette fel képviselőiket a listájára, hogy a magyar szociáldemokráciának hagyományosan erős bázisa volt a városban, Schulcz Ignác pedig hosszú évek óta városi képviselő volt. így a magyar szociáldemokraták végül a Singer Jenő nevével fémjelzett Antifasiszta Németek, Magyarok és Zsidók Demokratikus Szövetsége nevű listán kaptak helyet, ahol Fehér Ferenc a listavezető Singer mögött a második helyre került. 665 PMH. 1938. március 31., 1. 666 NAČR, f. AMV-PMV 225, k. 1090, 225-1090-17, 10468/1938.prez„ Sjednotená krajinská kresť. sociálna a maď. národná strana - informácie. 667 Vó. pl. Új Hírek, 1938. április 3„ 3.; 1938. április 6., 2.; PMH, 1938. június 3., 3. 668 Magyarság, 1938. április 17., 1. 669 SNA,f. KÚ BA, k. 254, 22738. Maďarské opozičné strany, rozoslanie obežníka