Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
7. A magyar aktivizmus zsákutcája
146 A magyar aktivizmus zsákutcája fogalmazta meg a népszocializmus (Volkssozialismus) teóriáját,606 amellyel azáltal, hogy az addigiaknál nagyobb hangsúllyal próbálta összekapcsolni a szociális és a nemzeti szempontokat, elsősorban a lakosság szélesebb tömegei felé akart nyitni. Jaksch elképzelése azonban még saját pártján belül sem talált megfelelő visszhangra. Kezdeményezése annyiban mégis megtette a hatását, hogy a német szociáldemokraták, a keresztényszocialisták és a német agrárpárt fiatal politikusai 1936 tavaszán egyre gyakrabban fogalmazták meg az általuk Jungaktivismusnak nevezett új politikai magatartás alapelveit, s új, fiatalos, tulajdonképp generációs politikával igyekeztek a nácizmusnak egyre inkább behódoló SdP vitorlájából kifogni a szelet. A Wenzel Jaksch mellett elsősorban Gustav Hacker607 (BdL) és Hans Schütz608 (DCV) neve által fémjelzett mozgalom Konrad Henlein politikájának éles kritikája mellett609 a nemzetiségi kérdés addigi csehszlovákiai rendezésének kemény bírálatával lépett fel. Hangsúlyosan kinyilvánították ugyan hűségüket Csehszlovákiához és annak demokratikus berendezkedéséhez, de azt is kifejtették, hogy véleményük szerint az 1920-as alkotmány által kínált keretek az SdP offenzívájának idején már nem elegendőek a nemzeti béke megteremtéséhez. Jakschék a cseh és a német héjáktól egyaránt elhatárolódva középre igyekeztek pozícionálni magukat, hiszen nemcsak a csehszlovák nemzetállam koncepcióját utasították el, hanem (az adott történelmi szituációban) a szudétanémet területi autonómia elképzelését is. Ehelyett ismét hangsúlyosan kezdték képviselni azt a német aktivizmus által a húszas évek végére fokozatosan elfelejtett célkitűzést, hogy a csehszlovák államot annak etnikai realitásához igazítva nemzetiségi állammá alakítsák át.610 A neoaktivisták színre lépését a cseh politika békülékenyebb része is üdvözölte, Kamii Krofta külügyminiszter pedig egyenesen arról beszélt, hogy a németekre második államnemzetként kellene tekinteni. Sőt a többségében németek által lakott Liberecben elhangzott beszédében Edvard Beneš államelnök is pozitívan nyilatkozott róluk. E visszajelzések ellenére azonban a neoaktivisták lehetőségeinek határait az alapvetően kijelölte, hogy a németeknek második államnemzetként való elismerésétől és a csehszlovák nemzetállami modell feladásától gyakorlatilag a teljes csehszlovák politikai garnitúra elhatárolódott. A német aktivisták 1937 januárjában hét pontban foglalták össze a kormánnyal szembeni követeléseiket,611 ezek közt első helyen a gazdasági válság által sújtott határ menti vidék megsegítése, a másodikon pedig a németeknek az állami szférában való arányos alkalmazása állt. A harmadik pont az ifjúsági szervezeteket, a negyedik az oktatásügyet érintette, s az anyanyelvi 606 A Volkssozialismus ideológiájának szülőatyja Hitler egykori munkatársa, Otto Strasser volt, aki 1933-tól prágai emigrációban élt. 607 Gustav Hacker (1920. augusztus 20., Hlubany - 1979. június 3., Wiesbaden) - politikus. A német agrárpártban (BdL) tevékenykedett, amelynek színeiben 1935 és 1938 között nemzetgyűlési képviselő is volt. 1936-ban pártja elnökévé választották. A második világháború idején különféle gazdasági tisztségeket töltött be. A háború után a prágai népbíróság 4 évre elítélte. Miután 1949-ben szabadon engedték, kitoloncolták az NSZK-ba. Ott elsősorban a hesseni tartományi politikai életben töltött be szerepet. 608 Hans Schütz (1901. február 14., Hemmehübel - 1982. január 24., München) - politikus. A csehszlovákiai politikai életbe a német keresztényszocialista szakszervezetek képviselőjeként lépett be. 1925-töl 1938-ig a Sudetendeutsche Arbeit c. lap szerkesztője, 1935-től 1938-ig pedig a DCV képviselője volt a csehszlovák nemzetgyűlésben. Miután 1938 tavaszán a DCV beolvadt a SdP-be, ő is a Henlein-féle párt tagja lett. A második világháborúban a Wehrmacht kötelékében harcolt. 1945 után az NSZK-ban élt, s a CSU-ban fejtett ki tevékenységet. 609 Henleinék mozgalmától a neoaktivisták nem egyforma távolságot tartottak, hiszen míg Jaksch egyértelműen elhatárolódott tőlük, Hacker viszonya nem volt ilyen egyértelmű. 610 Vo. Sebek: Mezt kfílem, i. m. 272. 611 Kracik: Die Politik, i. m. 342. Ezzel szemben a csehszlovák szakirodalom egy része 5 pontos memorandumról ír.
