Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
Bevezetés
12 Bevezetés gyűlésen tartott ünnepi beszédében egyebek között azt is kijelentette, hogy „feltétlen hívei leszünk a csehszlovák állameszmének”10 - egyértelműen nyilvánvalóvá teszi a Masaryk Akadémia besorolását. Hogy a jelen dolgozatban mégsem kívánok sem a Sarlóval, sem a Masaryk Akadémiával foglalkozni, annak számos oka van. Elsősorban az, hogy e témák megnyitása szétfeszítette volna az általam elgondolt szerkezetet és a dolgozat terjedelmi korlátáit, de a két téma viszonylagos feldolgozottsága is szerepet játszik benne.11 Külön fejezetben foglalkozom viszont az aktivista sajtóval, valamint elemzés alá vesszem az aktivistáknak Trianonnal és a trianoni határokkal kapcsolatos viszonyát is. Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban című könyvemben (Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010) részletesen foglalkoztam azzal, hogyan reagált a szlovákiai magyar közösség Csehszlovákia válságára és az 1938-as év eseményeire. Ennek kapcsán az aktivisták tevékenységét is érintettem, s így a szövegrészek és gondolatok átfedését még akkor sem tudtam elkerülni, ha azt a korszakot a jelen munkában csak röviden érintettem. Nem kerülhettem azonban meg azt, hogy foglalkozzam a neoaktivizmus jelenségével és azzal, mit és miért tettek a magyar aktivisták az első bécsi döntés előtti hetekben. A munkát rövid epilógus zárja, amelyben - a további kutatás eredményeit megelőlegezve - néhány aktivista magyar politikusnak az első bécsi döntés utáni útját vázolom fel. Ennek jelentőségét nem mellékesen abban látom, hogy a két háború közötti szlovákiai magyar közélet fontosabb szereplőinek biográfiái - beleértve az aktivistákéit - máig megíratlanok. A jelen munkában éppen ezért lábjegyzetekben közlöm a fontosabb magyar aktivisták, illetve a magyar olvasó számára feltehetően kevéssé ismert szudétanémet politikusok rövid, lexikoncikkszerű életrajzát. A két világháború közötti korszakban Kárpátalja a Csehszlovák Köztársaság legkeletibb, legelmaradottabb, s Prága szempontjából lényegében gyarmatként kezelt részét jelentette. Ez a társadalmi, etnikai és gazdasági tekintetben is sajátos régió a tartományi rendszer 1928-as bevezetését követően közigazgatásilag is élesen elkülönült Szlovákiától. A közigazgatási határoktól is erősebbnek látszik azonban az a mentális választóvonal, amely miatt a Kárpátalja és a kárpátaljai magyar politika mindig is megkülönböztette magát a szlovenszkói magyar politikától. Illetve az is érvényes, hogy a korabeli csehszlovákiai magyar politika erőteljesen szlovákiai központú volt, amelyhez Kárpátalja nem szervesen, hanem csak mintegy függelékként illeszkedett. 1944-et követően a két régió sorsa államjogilag is elvált egymástól, amihez a történetírás oly mértékben alkalmazkodott, hogy mára a két háború közötti Szlovákiával és Kárpátaljával foglalkozó szakirodalom12 között alig van átfedés. S bár tudatosítom ennek a megoldásnak az ellentmondásait, s magam is fontosnak tartom a mindkét régiót lefedő „csehszlovákiai” megközelítést, a jelen munka figyelme is csupán Szlovákiára terjed ki, s a kárpátaljai magyar aktivizmus - még szintén feldolgozatlan - történetével nem foglalkozik. 10 Idézi Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság. Bratislava, Madách, 1973, 38. 11 A Masaryk Akadémiáról Popély Gyula írt az adott kor körülményeihez képest kitűnő kismonográfiát. Uo. A Sarlóról ugyan számos visszaemlékezés és tanulmány jelent meg, modern feldolgozása azonban még késik, bár érdekes módon erre kísérlet csupán az Egyesült Államokban történt. Lásd Cornelius, Deborah S: In Search of the Nation. The New Generation of Hungarian Youth in Czechoslovakia 1925-1934. Colorado, Columbia University Press, 1998. 12 A Kárpátaljára vonatkozó szakirodalomból a teljesség igénye nélkül az alábbi két alapmunkára hívjuk fel a figyelmet. Fedinec Csilla: A Kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944. Galánta-Dunaszerdahely, Fórum Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002; Fedinec Csilla-Vehes Mikola (szerk.): Kárpátalja 1919-2009. Történelem, politika, kultúra. Budapest, Argumentum-MTK ENKI, 2010.
