Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)

4. A baloldali alternatíva

106 A baloldali alternatíva

Sándor Ernő, páholymester, országpolitikus, főszerkesztő, bankember, szövetkezet alapító, színházi mecenáš, kijáró bonviván, zsidó hitközségi pártfogó, barát és rendőrspicli”,456 egy sokoldalú, de nem túl gerinces embert rajzol elénk, aki a pozsonyi éjszakai élet ismert alakjaként két kézzel szórta a pénzt. Schulcz az OMSZ titkárkáraként és Ivan Dérer szlovák szociáldemokrata politikus bizalmi embereként gyakorlatilag a prágai pártvezetés meghosszabbított kezévé vált, aki - a rendelkezésre álló forrásaink szerint - a magyar szociáldemokrácia érdekei helyett elsősorban saját politikai érvényesülésének az építését tartotta elsődlegesnek.

Schulcz Ignác (Csehszlovákiai Népszava, 1935. június 2., 1.)

Az 1930-as érsekújvári kongresszus tulajdonképpen lezárta a csehszlovák pártba való beolvadás átmeneti időszakát, s így lehetőséget adott annak értékelésére is, mennyire igazolták az eredmények a várakozásokat. A magyar szociáldemokrácia csatlakozását illető prágai elvárások közül az egyik legfontosabb minden bizonnyal az volt, hogy az integráció elősegítheti a CSKP térnyerése elleni harcot. Különösen fontos szerepet tulajdonítottak ennek Kassán, ahol bíztak a magyar munkásvezérek tapasztalatában, s abban, hogy a szociáldemokrácia ismét megfelelő alternatívát tud majd nyújtani azoknak a magyar munkásoknak, akik 1925-ben a kommunistákra szavaztak.

456 Bohém, költekező magatartását a csehszlovák források is megerősítik. Lásd AUTGM, f. T. G. Masaryk, k. 393, 8. zv. 1666/31.