Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
4. A baloldali alternatíva
A magyar szociáldemokrácia útja az önállóságtól a beolvadásig 101 A szocialista köztársaság jelszavát a zászlajukra tűző magyar szociáldemokraták választási bukása előre megjósolható volt, hiszen a csehszlovák belügyi szervek által készített rendszeres havi, illetve negyedéves politikai helyzetjelentések szerint a párt a választásokat megelőző hónapokban szinte semmiféle aktivitást sem mutatott.433 Ehhez még belső problémák is járultak, hiszen a Kassán nagy elismertségnek örvendő Borovszky haragban állt a pártvezetéssel, s ellenezte a csehszlovák testvérpárthoz való közeledést. Még nagyobb gondot okozott azonban a Brauer Géza által vezetett lévai csoport, amely mintegy fél évvel a választások előtt, 1925 áprilisában bejelentette, hogy szakít a már úgyis megszűnőben lévő magyar szociáldemokrata párttal, s Független Szocialista Munkás és Földműves Párt néven új pártot hoz létre. A párt nevében lévő „független” jelző azonban elfedte a valóságot, hiszen a választások előtti hetekben megjelenő és összesen négy számot megérő pártlapjuk, a Népszava nyíltan a csehszlovák szociáldemokrácia mellett kampányolt. Sőt mi több, a lap hasábjain Dérer és a csehszlovák szociáldemokraták támogatására szólította fel az olvasókat a köztársasági magyarok mozgalmának alapítója, Csánki Aladár is.434 A választási kampány finisében némileg megélénkült a magyar szociáldemokrácia tevékenysége, s a dél-szlovenszkói gyűléseken többek között Garbai Sándor435 és Kunfi Zsigmond436 is több ízben megjelent. A párt lapja a kormánypolitika mellett elsősorban a kommunistákat támadta, hiszen a magyar munkásság szavazataiért folyó versenyben ők látszottak a fő vetélytársnak. A kései kampány azonban nem tudta feledtetni az előző évek lagymatag politikáját, s a választásokon Fehérék csúfosan elbuktak. A német szociáldemokrácia 9-es számú listájára Szlovákiában összesen alig több mint ötezer szavazat érkezett,437 a magyar szociáldemokraták pedig parlamenti mandátum nélkül maradtak. Az eredmények a választók oly mértékű elpártolását jelezték, amely még a párt ellenfeleit is meglepte. A magyar szociáldemokrácia súlyos kudarcát jelzi, hogy a közös lista a rá eső szavazatok mintegy harmadát abban a Pozsonyban gyűjtötte be, ahol a német nemzetiségű lakosság számosabb volt, mint a magyar. A magyar jellegű településeken viszont csak minimális volt a támogatottságuk: a Dunaszerdahelyi járásban 207, a Komáromiban 710 szavazatot kapott, Kassa városában, amely a magyar baloldal egyik centruma volt, pedig csak 235 voksot gyűjtött be.438 Különösen riasztó ez a visszaesés az 1920-as választások eredményeivel összehasonlítva, hiszen akkor Délnyugat-Szlovákia legmagyarabb járásaiban a magyar-német szociáldemokrácia átlagban 50%-ot megközelítő eredményt ért el, 1925-ben viszont csak 1% körüli eredménynyel zárt. Az Ógyallai járásban 57,3%-ról 0,4%-ra, a Párkányiban 48,3-ról 0,6%-ra, a Zselíziben pedig 62,5%-ról 0,1%-ra esett vissza, s ezekben a járásokban a csehszlovák szociáldemokrácia is több szavazatot kapott, mint a magyar. 433 Kivételt gömöri kampányuk jelentett, amelyen Garbai Sándor is feltűnt egy gyűlés erejéig. Vo. NA. f. AMV-PMV 225, k. 455, 225-455-4. 434 Népszava, 1925. október 25., 3. 435 Garbai Sándor (1879-1947) - szociáldemokrata politikus, a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának elnöke. 1920-től először pozsonyi, majd bécsi emigrációban élt. 436 Kunfi Zsigmond (1879-1929) - szociáldemokrata politikus, az őszirózsás forradalom után először közjóléti, majd oktatási miniszter, a tanácskormány alatt pedig közoktatási népbiztos volt. 1919-től a bécsi magyar emigráció egyik vezéralakja volt. 437 Šuchová: Prílohy, i. m. 560. 438 ŠA Nr, f. KVK 1925, k. 1. Výkaz výsledku volieb do poslaneckej snemovne
