Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
2. A jubileumi év
A veszélyeztetett köztársaság 71 külpolitikának elsősorban Szlovákia Magyarországgal szembeni védelmére kell összpontosítania, mivel „kapcsolatunk Németországgal jó és a továbbiakban is az fog maradni... ”180 Ennek a gondolatnak a jegyében ugyanebben az évben a csehszlovák diplomácia görcsös erőfeszítéseket tett a kisantant katonai együttműködésének megerősítésére. A katonai körökből jövő jelzések hatására azonban hamarosan a prágai politikának, így Benešnek is fel kellett ismernie, hogy 1933 után már Németország vált fő veszélyforrássá, a náci birodalommal való katonai konfliktus pedig hovatovább elkerülhetetlennek látszik.181 Ennek értelmében dolgozták át 1935-36-ban a hadsereg felvonulási és diszlokációs tervét is, s reorganizálták a katonai hírszerzést.182 Az új védelmi politika további fontos elemét az 1936- ban elfogadott államvédelmi törvény jelentette, amely többek között megerősítette a köztársasági elnök hadsereg-főparancsnoki jogköreit. A törvény értelmében létrehozták az ún. Államvédelmi Őrséget (Stráž obrany štátu - SOS), amelynek állományának alapját a vámőrség, a rendőrség és a csendőrség tagjai képezték, akik békeidőben saját alakulataik keretében szolgáltak, s csupán veszély esetén aktivizálták őket. Rajtuk kívül az SOS egységeibe a civil lakosság megbízható tagjait (tartalékos tiszteket, volt légionáriusokat - kizárólag cseh vagy szlovák nemzetiségű egyéneket) is besorolták. Az Államvédelmi Őrség feladatai közé tartozott a határok védelme mellett a közrend fenntartása is. A határok védelme során egyes egységeik az államhatárok közvetlen közelében láttak el megfigyelő feladatokat. Egy esetleges támadás esetén a kisebb betonbunkerekkel is megerősített védelmi vonalba hátráltak, ahol szerepük a támadóknak a reguláris hadsereg egységeinek megérkezéséig való feltartóztatása volt. Tagjaik puskát, pisztolyt és 3-3 kézigránátot kaptak felszerelésként. Ezenkívül az egyes egységeket könnyű és nehéz géppuskával és más szükséges felszereléssel is ellátták.183 Új elemet jelentett a csehszlovák védelmi politikában a határ menti betonerődítmények vonalának a kiépítése, amit elsősorban francia minták alapján, de azokat lényegesen feljavítva, 1935-ben kezdtek meg. A prágai elképzelések hosszú távon az ország teljes határvonalát biztosító erődrendszer kiépítését feltételezték, a második világháború kezdetéig azonban csak a cseh-német és a szlovák-magyar határszakasz erődvonala készült el - az is csak részben -, a lengyel határszakasz megerősítése pedig épp csak elkezdődött. A csehszlovák erődvonal a főbb támadási irányokat lezáró ún. nehézerődök és az ezek térközeit kitöltő könnyűerődök sorából állt. A nehézerődök a tüzérségi tűznek is ellenálló falakkal rendelkeztek, páncéltörő ágyúkkal, nehéz géppuskákkal, esetleg légvédelmi ágyúkkal voltak felszerelve, az egymást kölcsönösen védő erődök alatt pedig bombabiztos föld alatti járatok, raktárak, legénységi szállások voltak. A könnyűerődítések ezzel szemben általában egyetlen beltérből álló betonépítmények voltak, amelynek fegyverzetét egy-két géppuska alkotta. Ezeket föld alatti járatok nem kötötték össze, de sűrűn épültek, így vizuális kapcsolatot tudtak tartani egymással. 180. Idézi Kamenec, Ivan: Kryštalizácia politického života na Slovensku v rokoch 1935-1937. In UŐ: Spoločnosť, politika, historiografia. Pokrivené (?) zrkadlo dejín slovenskej spoločnosti v dvadsiatom storočí. Bratislava, Historický ústav SAV, 2009. 15. 181. Bystrický, Valerián: Diplomatické a vojenské garancie bezpečnosti ČSR proti naciálnosocialistickej agresie. In Hoensch, Jorg K.-Kováč, Dušan (ed.): Ztroskotání spolužití. ČeSi, Nëmci a Slováci v první republice 1918-1939. Praha, Ministerstvo zahraničních vécí, 1993. 219. 182. Kárník, Zdenék: České zemé v ére první republiky (1918-1938). Díl 3. O prežití a o život (1936-1938). Praha, Libri, 2003, 450-454. 183. Az Államvédelmi Őrség szerepéről és szervezeti felépítéséről lásd bővebben: Holub, Ota: Organizace a príprava Stráže obrany štátu k bojové činnosti pri zajišténí štátni hranice ČSR v letech 1936-1938. Historie a vojenství, 1991. 3. sz. 18-39.
