Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
A szlovákiai magyarok politikai és kulturális pozíciói 51 elfeledkezni arról sem, hogy az Országos Keresztényszocialista Pártban nem kis befolyása volt a magyar érzelmű katolikus papságnak. A csábi Mária Kongregáció tagjai A református vallás - bár Kelet-Szlovákiában szlovák anyanyelvű reformátusok is éltek - magyar vallásnak számított Csehszlovákiában. A valamivel több mint 126 ezer főnyi magyar református többsége a Komáromi, a Lévai, a Feledi, a Tornaijai, valamint a Királyhelmeci s a Nagykaposi járásban élt. A három egyházkerületből (Dunántúli, Tiszán inneni és Kárpátaljai) álló Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház a magyar jellege miatt tulajdonképpen ellenzéki és az állam szempontjából megbízhatatlan szervezetnek számított és a kormányzat részéről ekként is kezelték. Legnagyobb gondját az érvényes egyházi alkotmány ügye jelentette, amelynek elfogadását a csehszlovák hatóságok végig elutasították. A csehszlovák állam nem csupán az egyházi alkotmány elutasításával, de számos más módon is igyekezett akadályozni a református egyház tevékenységét: elutasította a lelkészözvegyek támogatásának megoldását, számos református lelkészt pedig rendezetlen állampolgárságára való hivatkozással kiutasított az országból. Nem biztosította az állam a lelkészképzést sem, ezért az egyház 1925-től Losoncon református teológiai főiskolát indított, amely - noha de jure az állam nem ismerte el - elsősorban Sörös Béla püspök tevékenységének köszönhetően az első bécsi döntésig nevelte a református lelkészeket. Szintén saját erejéből hozta létre az egyház 1934-ben Komáromban a református Tanítóképző Intézetet is. Hitéleti szempontból a legnehezebb helyzetbe a szlovákiai evangélikus egyházon "belül kisebbséget alkotó s területileg is szórtan elhelyezkedő mintegy 36 ezer főnyi magyar evangélikus került. Az ő helyzetüket nehezítette, hogy az új állam iránt erősen elkötelezett és az egyháznak határozott szláv jelleget adni kívánó egyházi vezetés kevés jóindulatot mutatott gondjaik iránt. Állandó feszültséget jelentett a vegyes gyülekezetek belső nyelvhasználatának
