Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
46 Húsz év után A napilapokat a politikai hetilapok gazdag választéka egészítette ki, amelyek közül egyebek között az ellenzéki Barázda és Népakarat, a szociáldemokrata Csehszlovákiai Népszava vagy a kormány iránti lojalitást túllihegő Magyarság említhető. Az országos lapok mellett fontos szerepet töltöttek be a regionális sajtótermékek (pl. a Komáromi Lapok, a Gömör, az Érsekújvár és Vidéke, a Csallóközi Hírlap, a Losonci Hírlap stb.), amelyek gazdag kínálatát jellemzi, hogy a dél-szlovákiai városokban általában kormánypárti és ellenzéki regionális lapok is megéltek egymás mellett. független politikai, társadalmi, gazdasági és 4HP irodalmi hetilap. A szerkesztőbizottság megbízásából a szerkesztésért felelős: Bakos Jómét. Srcrkeszlóség és kiadóhivatal: Rozsnyón, Masaryk tér 4. sz. Telelonszám : 7I Kaiul «ii-ikiniAWg : Hiring ulci 1. Előfizetési árak: egész évre 41 Ki., félévre 22 Ki., negyedévre II Ki. ligy»“» szám ára I Ki., Külföldieknek egv negyedévre Itt Ki., Illetve annak megfelelő valut.» ľculivanl« novinových inimuk uovolrnf poil. t itf-jg /• dnr lb. XII 1939 u Pasi. rUUItŕUlvi v K•■»‘•leijeh Az egyik legszínvonalasabb regionális lap, a Rozsnyón megjelenő' Az Újság fejléce A korabeli magyar sajtót természetesen hiba lenne csupán a politikai jellegű lapokra leszűkíteni, hiszen ebben az időben a különböző rendi, szakmai, érdekvédelmi, kulturális, sport- vagy épp irodalmi lapok olyan gazdag választéka jelent meg, amelyre hasonló példa azóta sem volt a szlovákiai magyar közösség életében. Ezek közül jelentőségében kiemelkedett a kétheti Hanza Szövetkezeti Újság, amelyet negyvenháromezres példányszáma101 101 102 a legolvasottabb szlovákiai magyar lappá avanzsálta. 1.2.3. A magyar nyelvű iskolahálózat A történeti Magyarország szétesése radikális változásokat indított el a Csehszlovákiához került térség oktatásügyét illetően. A változások iránya alapvetően helyes volt, hiszen a kor szellemének és a köztársaság jellegének megfelelően a korábbihoz képest egy demokratikusabb oktatási intézményrendszer és oktatáspolitika vette kezdetét. Csökkent az analfabetizmus, modernebbé vált az oktatás tartalma, a közép- és a felsőoktatás társadalmi hovatartozásra való tekintettel egyformán elérhetővé vált mindenkinek. Nem ilyen egyértelmű azonban a kép, ha a magyar kisebbség sajátos nemzeti szempontjaiból nézünk az iskolaügyben bekövetkezett változásokra. Csehszlovákia megalakulását követően a szlovákiai oktatásügy legfontosabb folyamata az iskolaügy szlovakizálása volt. Ez az országos tekintetben alapvetően indokolt folyamat, amely 101. MOL, K-64, 79 cs. 65 t. 64/res.pol.l938 102. Filep Tamás Gusztáv: A (cseh)szlovákiai magyar kisebbség társadalmi és kulturális életéről 1919-1945. In Uő: A hagyomány ..., 334.
