Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
A szlovákiai magyarok politikai és kulturális pozíciói 41 tudta magát függetleníteni a politikumtól.”88 Megjegyzésével egyetértve azzal kell kiegészítenünk, hogy ez nem csupán az irodalommal volt így, hanem a kultúra egészével is. így az egyesületi élet sokszínűségét a demokratikus jogi kereteken kívül a társadalmi élet átpolitizáltsága is befolyásolta, hiszen a különféle klubok, kulturális szervezetek, néha még a testnevelési szervezetek is sokszor egy-egy adott politikai párthoz kötődtek. Erről a sokszínű szellemi és egyesületi életről szinte lehetetlen vállalkozás pár sorban jellemzést adni. A korszak magyar katolikus szellemiségű ifjúsági mozgalmának egyik jeles alakja, a művelődéstörténeti kritikákat is író Vájlok Sándor szerint a szlovenszkói magyarságnak alapvetően három nagy népnevelő szervezete volt: a Szlovenszkói Magyar Kulturális Egyesületet (SZMKE), a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) és a Járási Közművelődési Testületek (JKT).89 A korabeli magyar közművelődés reprezentatív szervezetének ezek közül az SZMKE számított, amely a mai Csemadok előképének is tekinthető, s amely szervezetnek a tevékenysége épp a harmincas évek második felében érte el tetőpontját. S bár az SZMKE kötődött az EMP-hez, tevékenysége mégis átfogta az egész szlovákiai magyar társadalmat, helyi szervezeteinek száma 1938-ban elérte a 180-at, tagsága pedig megközelítette a tízezer főt. A községi könyvtárak fenntartása90 mellett az állam leginkább az ún. Járási Közművelődési Testületek működtetésével igyekezett nem is kis összegeket fordítani a magyar kultúra támogatására. Ezek működését és céljait azonban - épp az állami támogatás miatt - a szlovenszkói magyar közművelődés szereplőinek egy része meglehetős gyanakvással szemlélte, így a magyar járásokban a JKT-k egyáltalán nem vagy csupán formálisan működtek, ami azt eredményezte, hogy a magyar művelődésre a költségvetésből fordítható összegek egy része kihasználatlan maradt. Ettől a politikai csőlátástól csupán kevesen tudták magukat függetleníteni. Közülük is kiemelkedik az SZMKE egyik vezetője, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület alelnöke, Schubert Tódor, akinek köszönhetően a lévai JKT a legjobban működők egyike volt, s színvonalas művelődési programot tudott biztosítani a régió magyarságának. A lévai JKT által szervezett előadás-sorozatból állt össze az a tanulmánykötet is, amely a maga nemében az első kísérlet volt a szlovenszkói magyar valóság átfogó és tudományos igényű rögzítésének.91 Az SZMKE mellett a magyar kultúrélet gerincét a szociáldemokrácia és a CSKP különböző munkásegyesületei és -akadémiái, valamint az aktivista jellegű szerveződések adták, miközben a magyar közművelődésnek az olyan helyi alapítású, de az adott településen jelenőségükben mégis túlmutató szervezetek is fontos gócpontjai voltak, mint a pozsonyi Toldy-kör, a komáromi Jókai Egyesület vagy a kassai Kazinczy Társaság. El lehet azonban mondani, hogy szinte valamennyi településen volt olyan szervezet: katolikus legényegylet, polgári olvasókör, iparos, munkás- vagy gazdakör, amely felvállalta a magyar művelődés szervezését. A felsoroltakon 88. Kemény Gábor: Északi magyar szellem. In Felvidéki magyar mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv. Budapest, Mehosz, [é. n.], 295. 89. Vájlok Sándor: A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. In Kisebbségi problémák. A Lévai Járási Közművelődési Testület 1936-1937. évi előadássorozatából. Levice, [i. k.], 1937,93. 90. 1935-ben Szlovákiában 636 magyar nyelvű közkönyvtár működött, ami számszerűen is megfelelt a magyar lakosság számarányának, sőt a 100 lakosra eső kölcsönzések száma Szlovákia összes nemzetisége közül épp a magyarok esetében volt a legmagasabb. Vö. Štatistická ročenka republiky Československé. Praha, Štátni úfad Štatistický, 1938. 206-261. 91. Kisebbségi problémák. A Lévai Járási Közművelődési Testület 1936-1937. évi előadássorozatából. Levice, Ti. k.], 1937.
