Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
A szlovákiai magyarok politikai és kulturális pozíciói 39 koztak, akik élni kívántak a „köztársaság kultúrpolitikája nyújtotta lehetőségekkel”.79 S bár a húszas években önálló magyar aktivista pártok is léteztek, a harmincas évek közepére a szlovákiai magyar aktivizmus leginkább csak a centralista csehszlovák pártokon belüli magyar szekcióként létezett, miközben leginkább az anyapártok (az Agrárpárt és a csehszlovák szociáldemokrácia) iránti szervilizmus jellemezte őket. Az aktivisták magyar szavazóbázisát elsősorban a földreform haszonélvezői, az állami alkalmazásban állók és a baloldali gondolkodású, de a kommunisták radikalizmusát elutasító rétegek jelentették. A magyar szavazók párthovatartozását illetően természetesen a korabeli csehszlovák politikai rendszer pártokratikus jellegét, a kormánypártokhoz való tartozás számtalan előnyét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az, hogy bizonyos állások betöltéséhez megfelelő párthovatartozást (s nem mellékesen megfelelő nemzetiséget) kellett deklarálni, a szlovák történetírás egyik meghatározó alakjának, Ľubomír Liptáknak a sorai is alátámasztják: ,Az államigazgatás egyes reszortjai és az állami vállalatok mintha egy-egy párt minisztereinek hosszú távú bérletében lettek volna, akik a megbízható párttagok lerakatát hozták így létre. A vasút és a posta a jobboldali pártok befolyása alatt állt, a belügy alá tartozó hivatalok, a csendőrség és a rendőrség viszont az agrároké volt. Egyes szlovák vállalatoknál és gyáraknál, amelyek cseh bankok tulajdonában voltak, a legkifizetődőbbnek a nemzeti demokratákhoz vagy legalább is az agrárpártiakhoz való csatlakozás számított. Az agrárpárt volt a megfelelő akkor is, ha műtrágyához és tenyészállatokhoz akart valaki állami dotációt szerezni, ha természeti csapás miatt akart kártérítést, ha olcsó korpára volt szüksége vagy ha dohánytermesztéshez kellett valakinek engedély. Egyszóval az agrárpárt tagsága minden olyan esetben megfelelő volt, ami a mezőgazdasággal függött össze. Nem csoda, hogy nem számítottak ritkaságnak olyanok, akiknek a zsebében akár két-három párttagsági könyv is volt, s épp azt vették elő, amelyik előnyösnek bizony ült. ”80 Ez a gyakorlat pedig a szlovákiai magyar munkavállalókat is számos esetben kényszerhelyzet elé állította. Ezt igazolja a rozsnyói állami bányavállalat munkásainak az esete is, akik bár többségében a kommunista párt hívei voltak, hivatalosan mégis a szociáldemokrata párt tagjai maradtak, mert ez különböző előnyökkel járt számukra.81 Az 1935-ben megtartott parlamenti választások eredményeként a köztársaság válságának éveiben, így 1938-ban a kétkamarás nemzetgyűlés képviselőházában összesen 11, a szenátusban pedig 6 szlovákiai magyar képviselőt, illetve szenátort lehetett találni. A képviselők közül 6 személy az EMP (Szüllő Géza, Jaross Andor, Esterházy János, Szent-Ivány József, Porubszky Géza, Holota János),82 1 a CSKP (Kosik István), 2 a Köztársasági Agrárpárt (Csömör István, Stunda István) és 1 pedig a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (Schulcz Ignác) tagja volt. A szenátusban az EMP-nek 5 (Füssy Kálmán, Hokky Károly, Pajor Miklós, Turchányi Imre és Szilassy Béla83) a kommunistáknak pedig 1 (Steiner Gábor) szlovákiai magyar szenátora volt.84 79. Filep Tamás Gusztáv: A (cseh)szlovákiai magyar kisebbség társadalmi és kulturális életéről 1919-1945. In Uő: A hagyomány felemelt tőre. Válogatott év új esszék, tanulmányok az 1918-1945 közötti (cseh)szlovákiai magyar kultúráról. Budapest, Ister, 2003, 306. 80. Lipták, Ľubomír.' Slovensko v 20. storočí. Bratislava, Kalligram, 1998, 111. 81. Szöllösová, Diana: Etnicita ako významný faktor pri formovaní politickej situácie Rožňavy v zrkadle republiky Československej (1918-1939). Slovenský národopis, 1999, 2-3. sz. 199. 82. Az EMP 8 képviselőt juttatott a parlamentbe, Petrásek Ágoston (Augustín Petrášek) azonban szlovák nemzetiségű volt, Korláth Endre pedig Kárpátalján szerzett mandátumot. 83. Szilassy az 1937-ben a szenátorságáról lemondott Törköly József rimaszombati ügyvéd helyére került be a nemzetgyűlésbe. 84. Magyar nemzetiségűként ült a szenátusban a szociáldemokráciát képviselő Balia József, őt azonban Kárpátalján választották meg.
