Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
Függelék
298 Függelék Visszautasítjuk a nagyhatalmak minden olyan kísérletét, amely Csehszlovákia szétmarcangolását és leigázását jelentené. Senkinek sincs joga rólunk és nélkülünk dönteni! Sorsdöntő időket élünk. Ti mindnyájan, akiket féltő aggodalom tölt el a nemzet sorsa felett, Ti valamennyien, akik jóhiszeműen követtétek eddig a nemzetvesztő politika veszélyes útjait, forduljatok vissza a szakadék széléről! Sorakozzatok fel egységesen a Köztársaság védőinek táborába! Nem vagyunk egyedül! Velünk az egész haladó világ közvéleménye, velünk a Szovjetszövetség verhetetlen Vörös hadserege. Vállt vállhoz vetve a Köztársaság többi népeivel védjük a békét, otthonunkat, létünket s jövőnket! Major István, Steiner Gábor szenátor, Kosik István képviselő, Richter Mihály titkár, Szabó István titkár, Fábry Zoltán író, Forbáth Imre író, Kálmán Miklós főszerkesztő, Ferencz László dr. szerkesztő, Lőrincz Gyula, Pór Bertalan. Magyar Nap, 1938. október 13. 10. Az 1938. november 2-i bécsi nemzetközi döntőbíróság határozata A magyar királyi kormány és a csehszlovák kormány részéről a német és olasz királyi kormányokhoz intézett ama felkérés folytán, hogy a Magyarországnak átengedendő területekre vonatkozóan közöttük fennálló függő kérdéseket döntőbíráskodással rendezzék, valamint ezt követően 1938. október 30.-án az érdekelt kormányok között történt jegyzékváltás során Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter és őfelsége Olaszország királyának, Abesszínia császárának külügyminisztere, gróf Galeazzo Ciano ma Bécsben összejöttek és Kánya Kálmán úr magyar királyi külügyminiszter, valamint dr. František Chvalkovský csehszlovák külügyminiszterrel folytatott újabb eszmecsere után kihirdették a következő döntőbírósági ítéletet: A Csehszlovákia által Magyarországnak átengedendő területek a mellékelt térképen vannak bejelölve. A határ helyszíni kijelölését egy magyar-csehszlovák bizottságra ruházzák. Az átengedendő területek Csehszlovákia részéről történő kiürítése és annak Magyarország részéről történő megszállása 1938. november 5.-én kezdődik és 1938. november 10-re befejezendő. A kiürítés és megszállás részletes ütemtervét, valamint más, ezzel kapcsolatos eljárásokat magyar-csehszlovák bizottságnak kell azonnal szabályoznia. A csehszlovák kormány biztosítja, hogy az átengedendő területeket a megszállás időpontjában rendes állapotban hagyja el. A területátengedésből felmerülő különleges kérdéseket, különösen pedig az állampolgársági és opciós kérdéseket magyar-csehszlovák bizottságnak kell szabályoznia. Hasonlóképpen magyar-csehszlovák bizottságnak kell külön rendszabályokban megállapodnia a csehszlovák területen maradó magyar nemzetiségű személyek, valamint az átadásra kerülő területen élő nem magyar fajú személyek védelmére. Ez a bizottság különös gondot fordítson arra, hogy a pozsonyi magyar népcsoportnak ugyanazt a jogállást biztosítsák, mint az ottani más népcsoportnak. Amennyiben a Magyarországnak történő területátengedés folytán a Csehszlovákiával maradó területen gazdasági vagy közlekedési téren (vasút) hátrányok és nehézségek keletkeznének, úgy a magyar kormány a csehszlovák kormánnyal egyetértésben minden tőle telhetőt kövessen el, hogy ezeket a hátrányokat és nehézségeket kiküszöbölje.
