Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
Függelék
Függelék 291 5. Az EMP 1938. augusztus 24-én elfogadott válasza a kormány közigazgatásireform-tervezetére Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt álláspontja és észrevételei a területi önkormányzati testületek szervezetének alapjaira vonatkozó kormányjavaslathoz Általános elvek: Pártunk mindig nyíltan és következetesen szögezte le azt az álláspontját, hogy a Csehszlovákiában élő magyarságot akarata ellenére és megkérdezése nélkül szakították le a békeszerződések a magyar nemzet testéről és kebelezték be ebbe az államba. A közös származás, a múlt, a faj, kultúra, nyelv és egy tömegben való élés kötelékei által összefűzött csehszlovákiai magyar nemzettest egy kollektívumot képez, amely a nemzeti életforma teljes kiélésére minden jogcímmel rendelkezik, éppen úgy, mint a köztársaság többi nemzetei. Még a békeszerződések szigorú alkotói sem zárkózhattak el ezen isten-adta életigények elismerése elől és csak azok érvényesítését szorítottak a legminimálisabb határok közé. így kerültünk a békeszerződéseket alkotó nagyhatalmak intenciói ellenére a cseh nemzet imperializmusa alá. A békeszerződések is elismerik az utódállamokba kényszerített nemzettesteket, mint kollektívumokat - habár nem is deklarative - ellenben de facto, amikor azok részére bizonyos jogokat biztosítanak az uralkodó nemzettel szemben. A Csehszlovák Köztársaságba megkérdezésünk és akaratunk ellenére történt bekebelezésünk tényéből kifolyólag a nemzeti önrendelkezés elvi álláspontján állunk. Ennek pedig természetes következménye, hogy a nemzeti önkormányzat maradéktalan megvalósítását követeljük, mert csak ez biztosíthatja számunkra az emberhez méltó életet. A nemzeti eszme követeli, hogy Szlovákia és Kárpátalja területén belül a nemzeti önkormányzat érvényesüljön annak az elvnek a teljes betartásával, amely szerint a szlovákiai és kárpátaljai nemzetek teljesen és tökéletesen ugyanazon jogi és tényleges egyenlőséget kell, hogy élvezzék az állam többi nemzeteivel az állami élet minden vonatkozásában. Bátran valljuk tehát mi, itteni magyarok, hogy becsületes szabad nemzeti életet akarunk élni. Nemzeti önrendelkezési jogunk kiélését csakis a teljes nemzeti önkormányzat biztosíthatja. Csakis akkor mondhatjuk magunkat teljesen egyenjogúaknak és egyenrangúaknak a köztársaság többi nemzeteivel, ha saját ügyeinket kizárólag saját magunk intézhetjük. A népek természetes önrendelkezésének folyománya a nemzeti szuverenitás igénylése. Az állami szuverenitáson belül tehát az egyes nemzetek nemzeti önkormányzatok szuverenitását tartjuk megvalósítandónak. Olyan államban, mint a Csehszlovák Köztársaság, amely több nemzet mozaikjából áll, csakis ez teremtheti meg és bizonyíthatja a békét és együttműködést az egyes nemzetek között. A nemzeti önkormányzatok rendszerének következetes megvalósításával az állam belső konstrukciójának megfelelő építése válik szükségessé. Eszerint a köztársaság egész területén a köztársaság nemzetgyűlését illeti meg a törvényhozó-, és a kormányt a végrehajtó hatalom a közös ügyekben: Külügy, hadügy, állampolgárságra vonatkozó törvényhozás, törvényes pénznem (valuta), súly- és mértékügy, vámügy, vasút, hajózás, légi közlekedés, posta, államadóságok kezelése és igazgatása, dohány- és sómonopólium.
