Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
A szlovákiai magyar társadalom népesedési, statisztikai mutatói 23 1.1.3. Gazdasági és társadalmi rétegződés A két világháború közötti Csehszlovákia gazdaságilag prosperáló, állampolgárainak viszonylagos szociális biztonságot nyújtó állam volt, noha a cseh országrészek és Szlovákia között jelentős különbségek mutatkoztak, nem beszélve a cseh gyarmatként kezelt Kárpátaljáról, ahol a nyomor általánosnak számított. S bár a prosperitást a nagy gazdasági válság, amelyből a Csehszlovák Köztársaság csak meglehetősen nehezen és megkésve tudott kilábalni, egy időre megbontotta, Közép-Kelet-Európa országaihoz képest Csehszlovákia lakosságának jó része a harmincas évek második felében is meglehetős anyagi biztonságban élt. A szükségleti cikkek elérhető árúak és jó minőségűek voltak (ennek szép példái a Bat'a gyár termékei), a parasztság jó áron értékesíthette termékeit, s a munkásság jövedelme is elegendőnek bizonyult a szerény, de tisztességes megélhetéshez. Nem beszélve a középrétegekről, elsősorban állami alkalmazottakról, akik viszonylag magas fizetésük mellett különféle más járulékokban is részesültek. A szlovákiai magyarság szempontjából azonban ezeket a pozitívumokat részben hatástalanították azok a jelenségek, amelyek a magyar kisebbség szociális rétegződéséből és a prágai kormányzatnak a magyar kisebbség számára hátrányos politikai és gazdasági döntéseiből származtak. A legkisebb különbség a szlovákiai magyar lakosság és a többségi társadalom között a gazdasági aktivitásban mutatható ki, hiszen míg Szlovákia csehszlovák nemzetiségű lakosságának 29,8%-a tartozott a kereső népesség körébe, a magyarok esetében ez 30,8% volt. Mint a legtöbb mutatóban, Szlovákia lakossága ebben is jelentősen elmaradt a csehországi szinttől, hiszen a cseh lakosság esetében ugyanez az érték 40,1%, a csehországi németek esetében pedig 42,4% volt. A szlovákiai magyarság szociális struktúrájára jelentősen rányomta bélyegét, hogy a magyar lakosság döntő többsége falun élt. Ráadásul a trianoni határok meghúzásával a magyar nyelvterületnek a határhoz szorult városai földrajzi helyzetüknek és a kormányzat protekcionista iparfejlesztési politikájának köszönhetően még inkább veszítettek gazdasági jelentőségükből, s 20 év alatt tovább nőtt a térség lemaradása nem csupán a fejlett cseh- és morvaországi, hanem az egyéb szlovákiai területekhez képest is. 6. táblázat. A csehországi, a szlovákiai és a kárpátaljai nemzetiségek foglalkozási ágak szerinti megoszlása 1930-ban36 Foglalkozási ágak Csehország Szlovákia Kárpátalja á CS n CS n m ZS cs 0 n m ZS Mezőgazdáság 26,0 20,7 57,6 29,2 65,3 7,1 16,7 81,7 50,5 61,5 21.5 34,6 Ipar és kézmüvesipar 38,8 48,2 18,8 34,3 16,9 20,2 21,5 6.4 21,1 17,8 24.3 34,9 Kereskedelem és pénzügyek 8,5 9,3 4,3 9,4 3,7 53,0 5,3 0,6 2,3 3,7 33.7 7,4 Közlekedés 7.2 4,2 5,7 3,5 2,5 1.8 9,0 2,1 3,2 3,7 5,4 5,5 Közszolgálat és szabad foglalkozások 5,5 4,1 4,7 5,0 3,8 7,3 28,9 2,0 3,7 4,2 4,5 4,9 Házi és személyi szolgálat 1,5 1,5 0,7 1,4 0,8 0,6 0,9 0,4 0.4 1,0 0,7 1,2 Egyéb 11.0 11,5 6,5 9,0 6,7 9,6 5,5 6,4 5,6 8,0 9.4 10,0 cs - csehszlovák; n - német; m - magyar; zs - zsidó; o - orosz; rutén; á - országos átlag 36. Sčítaní tidu v republice Československé ze ciné /. prosince 1930. Dil II. Povolaní obyvatelstva. Část 3. Praha, Statní úfad Štatistický, 1935, 14.
