Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A várakozás hetei. 1938 októbere
202 A várakozás hetei. 1938 októbere A helyi lakosság reakcióját illetően figyelemre méltó a cigány lakosság lelkesedése (a velkenyei laktanya elfoglalásakor egy helyi cigány közvetített a két fél között; Harmacon óriási örömmel fogadták a cigányok a bevonuló magyarokat). A Serkén letartóztatott 21 személyből 10 esetében jegyzi meg a kezünkben levő forrás, hogy magyar cigányról, többségében muzsikusról van szó.649 A cigányság feltűnő aktivitását egyrészt erős nemzettudatukkal, másrészt talán mentalitásukkal, a lehetséges következmények figyelmen kívül hagyásával lehet magyarázni. A Feledi Járási Hivatal jelentései ugyan óvatosan fogalmaznak a helyi lakossággal kapcsolatban, ám eleve megbízhatatlannak bélyegzik azt. Amikor a támadás hírére a közeli járási székhelyen, Feleden is magyar zászlók jelentek meg, a járási hivatal vezetője a felsőbb szervektől kért tanácsot, hogyan reagáljon erre.650 Hogy a csehszlovák katonaság csak másfél nappal a támadók kivonulását követően, október 7-én vonult be Harmac községbe, azt is azzal lehet magyarázni, hogy tartottak a kisebbségi lakosság reakciójától. A helyi magyarok magatartásával indokolták a hatóságok a Feledi járás területén bevezetett intézkedéseket: az összes lőfegyver begyűjtését, a kocsmák és vendéglők bezárását, s azt, hogy este hat óra után kijárási tilalmat rendeltek el.651 A járási főnök javaslatát viszont, hogy a járás területén statáriumot hirdessenek ki, a pozsonyi Tartományi Hivatal elutasította. A támadás által érintett Feledi járás területén viszonylag gyorsan helyreállt a nyugalom, és az élet visszazökkent a rendes kerékvágásba. Ehhez kétségkívül hozzájárult az is, hogy a járási főnök javaslatára Fodor Jenő abafalai birtokos, befolyásos közéleti személyiség végigutazta a járást, és a jegyzői hivatalokba hívta az EMP vezetőit, ahol nyugalomra kérte őket a komáromi tárgyalások befejezéséig.652 A kacagópusztai incidens által felvert diplomáciai hullámverés még el sem ült, amikor október 7-én a Párkány-Esztergom közötti Duna-szakasz vált fegyveres konfliktus helyszínévé. Az itteni események generálója Rácz főhadnagy volt az esztergomi 2. gyalogezred 7. századából, aki - feltehetően alkoholos befolyás alatt - október 7-én hajnalban katonáival a Párkánytól nyugatra található Istenhegy nevű magaslatot akarta elfoglalni. Tervének első fázisban sikeres is volt, hiszen az esztergomi Körtvélyes-szigetről induló akció során egy golyószórós járőr partra is szállt ott.653 Ám amikor a hadnagy újabb három csónakkal további katonákat kívánt átszállítani a Duna bal partjától mintegy 30 méterre, erős golyószórótűz alá vették őket a csehszlovák határőrök. A támadók a vízbe fordultak, ketten meg is haltak. A korábban partra szállt magyar járőr viszont egész délelőtt védeni tudta az istenhegyi magaslatot, míg végül délután 14.00 körül megadta magát.654 6.4. A Magyar Nemzeti Tanács és a magyar politika a komáromi TÁRGYALÁSOK ALATT ÉS UTÁN Szlovákia autonómiájának megteremtése a magyarkérdésben is új helyzetet teremtett és vegyes érzelmeket váltott ki a szlovákiai magyar politikusok között. A szlovák döntés egyrészt véglegesen pontot tett azon magyar remények mögé, amelyek a szlovákság önkéntes visszatérését 649. Uo. 650. SNA, f. KÚ BA, k. 255, 63603. 651. SNA, f. KÚ BA, k. 255, 6385S. 652. SNA, f.KÚBA.k. 255, 62192. 653. MOL, K-63, 65. cs. 7/7. t. 3265 /pol.1938 654. SNA, f. MV, k. 3.
