Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
A szlovákiai magyar társadalom népesedési, statisztikai mutatói 15 1. táblázat. A csehszlovákiai nemzetiségek természetes szaporulata országrészek szerint ezrelékben (%o)1:L Csehország Szlovákia Kárpátalja á cs n CS n m 0 ZS CS 0 n m ZS 1932 3,6 2,7 12,9 5,7 9,4 17,8 2,3 10,8 19,3 14,5 12,7 19,1 12,4 1936 0,9 0,4 10,0 5,7 6,6 14,1 1,4 7,0 16,1 13,8 9,0 13,9 9,1 cs - csehszlovák; n - német; m - magyar; zs - zsidó; o - orosz, rutén; á - szlovákiai országos átlag A magyarság természetes szaporulatában jól látható regionális eltérések is megfigyelhetők. Az 1937-es adatok szerint a magyar nyelvterület középső részét alkotó Bars, Nógrád és Gömör térségében mélyen a szlovákiai magyar átlag alatt volt a természetes szaporulat: a Feledi járásban 5,3%c, a Kékkőiben 4,3%c, a Lévaiban 2,0%c, a Zselíziben pedig mindössze l,3%c volt. A Csallóközben (a Somorjai járásban 13,5%o, a Dunaszerdahelyiben 12,3%o), valamint a keleti régiókban (a Nagykaposi járásban 10,0%c, a Királyhelmeciben 10,1 %o) viszont még a szlovákiai átlagot is meghaladta. Ebben a szignifikáns különbségben számos kultúrtörténeti és gazdasági tényező játszhatott szerepet, az egyik meghatározó jelenségnek azonban kétségkívül a Gömörben és Barsban is elterjedt egykézés látszik. 2. táblázat. Néhány magyar többségű járás természetes szaporulata 1931-ben és 1937-ben12 Szlovákia So Dsz KomGa Ógy PárZse Fe To KheNka 1931 11,7 14,1 12,4 9,6 9,2 13,9 5 2 1,88,0 9,6 15,2 10,9 1937 8,5 13,5 12,3 6,2 10,6 9,2 2,4 1,35,3 5,6 10,1 10,0 So - Somorja, Dsz - Dunaszerdahely, Kom - Komárom, Ga - Galánta, Ógy - Ógyalla, Pár - Párkány, Zse - Zselíz, Fe - Feled, To - Tornaija, Khe - Királyhelmec, Nka - Nagykapos A népmozgalmi adatok további összetevőjét a vándormozgalom mutatói jelentik, amely szintén jelentős mértékben befolyásolhatja egy népesség létszámát. A két világháború közötti időszakban Szlovákiából európai viszonylatban is az egyik legmagasabb volt a kivándorlók száma. A kivándorlás elsősorban a Csehszlovákia megalakulása utáni első években, valamint a gazdasági válság első szakaszában volt erős (a legtöbben, 19 401 fő11 12 13 1929-ban vándorolt ki). A harmincas évek közepén azonban már csak évi 3-4 ezer fő volt a Szlovákiából kivándorlók száma.14 A kivándorlás egyik fő irányát a tengerentúli országok (USA, Kanada, Argentína) jelentették, a másikat pedig az európai országok, közülük is leginkább Franciaország. A kivándorlás okai között a következetlenül végigvitt és ezáltal a mezőgazdaságból élő lakosság problémáit meg nem oldó földbirtokreform (nem csoda, hogy a Szlovákiából kivándorlók 70%-a mezőgazdaságból jött) éppúgy közrejátszott, mint a húszas évek első felére 11. Štatistická ročenka Republiky československé 1934. Praha, Štátni úrad Štatistický, 1934, 23.; Štatistická ročenka republiky Československé 1938. Praha, Štátni úrad Štatistický, 1938, 22. 12. Zprávy Státního úradu štatistického. Ročník XIII. 1932. Praha, Štátni úfad Štatistický. 1932, 510—511; Zprávy Státního úradu štatistického. Ročník XIX. 1938. Praha, Štátni úrad Štatistický. 1938, 89—90. 13. Králiková, Magdaléna-Chovanec, Ján: Vysťahovalectvo na Slovensku. Banská Bystrica, Metodické centrum, 1997, 14. 14. A fenti számok a hivatalos kivándorló-útlevéllel rendelkezőket foglalják magukba, miközben létező jelenség volt az ún. illegális kivándorlás is.
