Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Nemzetállamból nemzetiségi állam, avagy a nemzetiségi statútum megkésett kísérlete
140 Nemzetállamból nemzetiségi állam... elképzelt) jövője szempontjából kiemelkedő fontosságúnak nevezte az 1940-re várható népszámlálást, amelynek szerinte már egy nemzettudatban és számában is megerősödő szlovákiai magyar közösséget kell majd kimutatnia. A Szvatkó által is felvázolt közösségépítésben fontos szerepet kaptak a szudétanémeteknél már bevált módszerek, köztük a szlovákiai magyarság érdekvédelmi alapokon való megszervezésének a kísérlete, amit a párt pozsonyi Jogvédő Irodája kapott feladatul. A Szilárd Marcell vezette iroda a párt sajtóján keresztül (PMH, Új Hírek) több magyar érdekvédelmi szervezet megalakítására és ebbe való jelentkezésre tett közzé felhívást. A felhívások többek között a magyar közalkalmazottakat, a gépjárművezetőket, a kerékpárosokat, a tűzoltókat és a frontharcosokat is megszólították, s a legtöbb esetben meglehetős sikerrel is jártak. A gépjárművezetők és kerékpárosok megszervezésének jelentősége természetesen elmaradt attól, amit a tűzoltók vagy épp a közalkalmazottak összefogása és mobilizációja jelenthetett. Az önálló magyar tűzoltószervezet létrehozása azért is jelentett áttörést, mivel a helyi tűzoltószervezetek élén sokszor a kormánypártokhoz kötődő személyek: falusi jegyzők, tanítók álltak, s a csehszlovákiai országos szervezet is igyekezett megakadályozni a magyar tűzoltók önállósulását. A magyar tűzoltószervezetek Érsekújvárra összehívott gyűlése azonban az önálló szervezet megalakulása mellett döntött,414 amire végül szeptember 2-án sor is került Pozsonyban. A Magyar Országos Tűzoltószövetség elnöke Rázgha Károly csákányi tűzoltóparancsnok lett, az országos magyar tűzoltóparancsnokká pedig Kardoss Győző vágsellyei tűzrendészeti felügyelőt választották.415 Mivel az EMP és elődpártjai politikájában a kezdetektől fogva helyet kapott az államfordulatot követően elbocsátott és a nyugdíjjáradékától megfosztott közalkalmazottak ügye, a magyar közalkalmazottak megszervezésének igénye logikus fejleménynek volt tekinthető. Ennek fényében nem volt meglepő a jelentkezők nagy száma sem, hiszen 1938 augusztusáig mintegy 2 500 személy jelentkezett a felhívásra, akikből kb. 1 000 fő volt a csehszlovák állam által az államfordulatot követő időben elbocsátott közalkalmazott (hivatalnok, vasutas stb.). A magyar közalkalmazottak szervező nagybizottságának a PMH május 15-i számában közzétett felhívása alapján a magyar közalkalmazotti egyesület megalakításának előkészítését a Jogvédő Iroda által kiválasztott mintegy 160 fős nagyválasztmány végezte. A Magyar Közalkalmazottak Egyesülete végül 1938. szeptember 2-án Pozsonyban tartotta alakuló ülését. Az ülésen elnökké Majthényi József volt szakolcai szolgabírót, ügyvezető elnökké pedig Holota Jánost, Érsekújvár polgármesterét választották.416 A közalkalmazotti egyesület elnöki tanácsában a korabeli magyar közélet, elsősorban az EMP-csúcsvezetés számos neves alakja, közte Aixinger László, Tost László vagy Korláth Endre is helyet kapott. A legkényesebb és a hatóságok által is a legnagyobb figyelmet kapó esemény kétségkívül a Frontharcosok Szövetségének szervezése volt, hiszen a Magyarországról importált szervezet mögött nem lehetett nem látni a katonai jellegű célokat. Nem csoda, hogy a nyár folyamán lendületet kapó szervezkedés a pozsonyi rendőr-igazgatóság érdeklődését s felkeltette, ám az országos politikai helyzetre való tekintettel mégsem avatkozott közbe. A rendőrség különösen azt nehezményezte, hogy egyes vidékeken szlovák nemzetiségűek is jelentkeztek a szerveződő 414. MÓL, K-63, 64. cs. 7/4. 91/pol. 1938. 415. Új Hírek, 1938. szeptember 4. 416. MÓL, K-63, 64. cs. 7/4. 91/pol.l938
