Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
3. "Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor!" - a magyar egység megteremtésének kísérlete a községi választások során
A választások végeredménye 125 a pozsonyi vagy a feledi járási eredmények is hasonló arányokra engednek következtetni. Nem ennyire egyértelmű viszont az aktivisták visszaszorulása, bár a PMH a kelet-szlovákiai községekkel kapcsolatban az Agrárpárt 40%-os, a Párkányi járás esetében pedig az aktivista csoportok 50-60%-os vereségéró'l tudósít.366 Mivel azonban az általában az anyapártjaik listáin induló aktivisták eredményei külön nincsenek kimutatva, a PMH állítását bizonyosfajta távolságtartással kell kezelni. Emellett különbséget kell tenni az agrárpárti és a szociáldemokrata aktivizmus között is. Az előbbi kétségkívül súlyos veszteséget szenvedett, választói nagy része elfordult tőlük. A Szociáldemokrata Párt magyar szekciója viszont az esetenkénti visszaszorulás (pl. Komárom városa vagy az Érsekújvári járás) ellenére a legtöbb járásban még növelte is szavazatainak számát.367 Legalábbis ezt állítja a párt sajtóorgánuma, amely szerint a párt mandátumai megháromszorozódtak,368 továbbá ezt igazolja a magyar szekció vezérének, Schulcz Ignácnak a választásokat követően E. Beneš köztársasági elnök elé beterjesztett választási összesítése.369 A Schulcz-féle lista szerint Szlovákia 194 községében, ahol a magyar szociáldemokrácia indult, az 1931-es 158 mandátum helyett 1938-ban 573 mandátumot szerzett a párt, miközben a pártra leadott szavazatok száma ugyanezen községekben az 1935-ös parlamenti választásokkal összevetve 17 469-ről 22 893-ra nőtt. Persze a párt mandátumainak háromszorosára való növekedése csalóka, hiszen az 1931-es eredmény csupán 50 községre vonatkozott, míg az 1938-as mandátumszám mintegy 150 községgel többen jött össze. Ezért, hogy pontosabb képet kapjunk, csak az említett 50 településen szerzett mandátumszámot hasonlítjuk össze. Ebben az esetben az 1931-es 158 mandátummal 178 mandátum áll szemben, vagyis a növekedés nem háromszoros, hanem csupán 9%-os. Ha pedig az 1935-ös és az 1938-as szavazatszámot hasonlítjuk össze, 24%-os emelkedést kapunk, ami viszont jelentős növekedést jelent. Mindenképpen érdekes következtetésekre ad viszont okot a szocdemek eredményeinek részletesebb vizsgálata. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a hagyományosan az iparosodottabb településekhez köthető párt pontosan a városokban szorult vissza: Királyhelmecen 1935-ös szavazatainak 63%-át, Dunaszerdahelyen és Galántán az 56%-át, Rozsnyón 30%-át, Komáromban 28%-át elveszítve. A városok közül egyedül Losoncon növekedett szignifikánsan (45%-kal) begyűjtött voksainak száma. Viszont néhány kisebb településen, ahol addig látszólag láthatatlan volt, hirtelen komoly eredményt tudott elérni: a Dunaszerdahelyi járásban Felsővámos községben 3-ról 63-ra, Csiliznyárasdon 2-ről 83-ra, Alistálon 34-ról 486-ra növelte szavazatainak számát. A Komáromi járásba tartozó Ekecsen 8-ról 63-ra, Izsapon 2-ről 118-ra, az Ogyallai járásba tartozó Kurtakeszin 9-ről 103-ra, Marcelházán 29-ről 192-re, Ujgyallán pedig 11-ről 183-ra növekedett a magyar szociáldemokraták szavazatainak a száma. E települések korábbi választási eredményei ismeretének hiányában messzemenő következtetéseket hibás lenne levonni, ám a magyar szociáldemokrácia feltehetően az agrárpárti aktivizmus hitelvesztése és a kommunista párt visszaszorulása miatt tudott előretörni, hiszen a szegényparasztság által sűrűn lakott településeken ért el jó eredményeket. 366. PMH, 1938. június 16. 367. Ezzel kapcsolatban korábbi tanulmányomban magam is a szociáldemokraták térvesztéséről írtam, ám ezt az álláspontomat az újabb kutatásaim fényében felül kell bírálnom. Vó. Simon Attila: Az 1938-as csehszlovákiai községi választások és a szlovákiai magyar politika. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2006, 1. sz. 111—134. 368. Csehszlovákiai Népszava, 1938. június 31. 369. AKPR, f. D13679, k. 152, 8109/1938.
